Különös és értékes titkot rejt a Hold sötét oldala

a Hold sötét oldala
Vágólapra másolva!
A Hold déli részét szeretné feltérképezni az indiai űrprogram, vagyis társbolygónk egy olyan részét, ahol még előttük senki nem járt. Először egy holdjáró landolna, amely elemzi a kőzet összetételét, és egy olyan értékes anyag után kutat, amely ha valóban fellelhető a Hold sötét oldalán, akkor ezermilliárd dolláros üzletág épülne köré, és több száz évre megoldódna a Föld energiaszükséglete.
Vágólapra másolva!

Az indiai űrkutatási szervezet (a NASA helyi megfelelője) októberben indít útjára egy robotjárművet a Holdra, amely a felszíni repedésekben keres majd vizet és hélium-3-at. Ez a hélium egy könnyebb, nem radioaktív változata, a gáz a Földön ritkán fordul elő, viszont a kutatók feltételezése szerint a Holdon bőven akad belőle. Hogy pontosan mennyi?

Bizonyos teóriák szerint elegendő, hogy 250 évre ellássa a Föld teljes energiaszükségletét.

K. Sivan, az ISRO (India Space Research Organization) igazgatója szerint, aki először fejleszt ki olyan technológiát, amellyel sikeresen lehet szállítani a hélium-3-at a Hold és a Föld között, az hihetetlen gazdasági befolyásra tesz majd szert. Hozzátette, hogy India nem a folyamat részese akar lenni, hanem irányítója.

Indian Space Research Organisation (ISRO) Forrás: AFP/Dibyangshu Sarkar

Az októberre tervezett küldetéssel India megerősítené helyét az űrversenyben, és jelezné a világnak, hogy velük is komolyan számolni kell, ha a Hold vagy a Mars meghódításáról van szó, de akkor is, ha az űrben rejlő anyagok kibányászása a cél.

Mint korábban megírtuk, már nemcsak az egyes országok versenyeznek, hogy űrhatalmak legyenek, hanem egyre több magánvállalat is a világűrben lát komoly lehetőségeket, köztük Elon Musk, aki SpaceX vállalatának köszönhetően jelenleg az egyik legnagyobb játékos a piacon. (A cikkünk, amelyben a Hold gyarmatosításról és a magánvállalatok űrversenyben betöltött szerepéről szó, ITT olvasható.)

A holdjáró feljuttatása csupán az első lépés India számára, hiszen a jövőben űrállomást is szeretnének létesíteni a Holdon, majd legénységet felküldeni. A kormány ezzel kapcsolatban még nem közölt határidőt. Sivan kiemelte, hogy az ISRO készen áll, és megvan minden eszközük ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a küldetést.

A Hold Forrás: AFP/Adem Altan

Ebben az évszázadban még csak Kínának sikerült landolnia a Holdon, valamint a Chang'e 3 akkori küldetése során - 2013-ban - egy holdjárót is a felszínre tettek. Az amerikaiak is szívesen visszatérnének a világűrt érintő versenybe. Donald Trump 2020-ig szeretne ismét embereket látni a Holdon, erre pedig 19 milliárd dollárt sem sajnálna.

Az ISRO költségvetése ennél lényegesen kisebb, csupán 1,7 milliárd dollár.

Azonban a szervezet mottója már a 60-as évek óta a „nagy dolgokat elérni olcsón”, így most sem érzik magukat alulfinanszírozottnak. Az idén ősszel induló küldetés nagyjából 125 millió dollárba fog kerülni, amely a Snap alapítójának, Even Spiegelnek a tavalyi bónuszának a negyede. Az indiaiak már 2008-ban is indítottak küldetést a Holdra. A Chandrayaan-1 2008 októberében 3400-szor kerülte meg a Holdat, és a segítségével fedeztek fel először vízmolekulákat a felszínen.

Chandrayaan-2-nek már leszállóegysége is lesz, valamint holdjárót is küldenek vele a felszínre. A hatkerekű, napelemmel működő jármű várhatóan 14 napig lesz képes adatokat gyűjteni, és egy négyszáz méter sugarú kört fog bejárni. A szerkezet először a leszállóegységnek továbbítja az adatokat, az pedig az ISRO-nak küldi tovább a Földre.

A legfontosabb a Chandrayaan-2 számára, hogy hélium-3-lelőhelyeket találjon.

A gáz jelenlétét már az amerikai Apollo-küldetések is megerősítették, de ez még közel sem jelenti azt, hogy annyi van belőle a Holdon, hogy azt bányászni is érdemes lenne. A hélium-3 azért is fontos, mert nem radioaktív, ennek köszönhetően pedig sokkal biztonságosabb nukleáris energiát lehetne vele előállítani a fúziós reaktorokban, ráadásul káros hulladék sem keletkezne.

Gerald Kulcinski, a NASA tanácsadói testületének egykori tagja és a Wisconsin-Madison egyetem fúziós technológia tanszékének igazgatója szerint nagyjából 1 millió tonna hélium-3 található a Holdon, viszont ennek reálisan nézve csupán a negyedét lehetne visszahozni a Földre. Ez még mindig elegendő lenne ahhoz, hogy a Föld teljes energiaszükségletét fedezzék vele két teljes éven át. Kulcinski becslése szerint egy tonna hélium-3 értéke 5 milliárd dollár, ez pedig azt jelentené, hogy az általa vizionált 250 ezer tonna már ezermilliárd dollár feletti értékkel bírna.

Hozzá kell tenni, hogy rengeteg akadálya van az anyag használatának. Ezek közé tartozik a szállítás a Földre, a bányászat, valamint olyan fúziós erőművek megalkotása, ahol a hélium-3-at energiává lehetne alakítani. Ezeknek az akadályoknak a leküzdése azonban csillagászati összegeket emésztene föl.