Ezért lesz még sokáig Spanyolországban bikafuttatás

Az észak-spanyolországi Pamplonában július 6-án kezdődik a San Fermín Fesztivál, amelyet fő látványossága, a bikafuttatás tett világhírűvé. A város védőszentjének tiszteletére 1591 óta évente tartott kilencnapos fiestán számos bikaviadalt rendeznek. Az állatvédők szervezetek már hosszú ideje, minden évben tiltakoznak a több száz éves gyakorlat ellen. Spanyolországban egész évben rendeznek bikaviadalokat, nem csak a talán leghíresebb, pamplonai rendezvényen. Bár számuk évente csökken, úgy tűnik, még jó ideig élő hagyományok lesznek a robosztus állatok köré szervezett események. Ugyanis gazdasági jelentőségük legalább éppolyan nagy, mint kulturális szerepük.

A napjainkban már kilencnapos ünnep a múlt században a Nobel-díjas amerikai író, Ernest Hemingway révén vált világhírűvé. Hemingway 1923-ban látta először a bikafuttatást (encierro), amelynek 1926-ban megjelent Fiesta (A nap is felkel) című regényében állított irodalmi emléket. Műve felkeltette az érdeklődést a szokatlan látványosság iránt, amelyre ma már a világ minden tájáról özönlenek az emberek. A kétszázezer lakosú Pamplona utcáit ilyenkor másfél millió turista lepi el.

Kezdődik Pamplonában a San Fermín fesztiválhoz kapcsolódó bikafuttatás Forrás: AFP/Ander Gillenea

Déli harangszó helyett

A fesztivált július 6-án délben a városháza erkélyéről kilőtt rakétával (chupinazo) nyitják meg a teret betöltő, tengerként hullámzó, hagyományos baszk viseletbe öltözött tömeg előtt.

A következő nap reggelétől aztán naponta több ezer helybéli és turista bizonyítja bátorságát - mások szerint kockáztatja könnyelműen az életét - a híres-hírhedt bikafuttatásokon.

Egy lefejezett püspökért csinálták

A legenda szerint a III. században élt Szent Fermin egy római szenátor kereszténységre áttért, jámbor lelkű fia, Pamplona első püspöke volt, akit 303-ban Amiens-ben, galliai térítőútján fejeztek le. A mártírhalált halt püspök lett Pamplona védőszentje, Navarra társpatrónusa, a csizmadiák, a borkereskedők és a pékek védőszentje. Ereklyéinek egy része 1196-ban került vissza Franciaországból szülővárosába, ahol ettől kezdve október 10-én tartották ünnepét. Az időpontot a zord őszi időjárás miatt 1591-ben július elejére, a hagyományos állatvásárok idejére tették át, amikor a jószágaikat a városba hajtó marhakereskedők bikaviadalokat is tartottak. A két esemény összekapcsolásából született, eleinte kétnapos Feria de San Fermín, vagy ahogy a helyiek nevezik, sanfermines aztán egyre hosszabb ideig tartott, újabb látványosságokkal - köztük a 17. századtól a bikafuttatással - bővült, és egyre több látogatót vonzott.

A bikafuttatás menete évtizedek óta szinte változatlan, a környező gazdaságokban bikaviadalokra tenyésztett állatokat hagyományosan lábon hajtják át a város közepén lévő arénába.

Minden évben sok a sérült Forrás: AFP/Ander Gillenea

Életveszélyes futóverseny

Reggel nyolc órakor rakéta fellövésével jelzik, hogy a karámból hat békés természetű ökör kíséretében kiengedték a hat viadalra szánt, felajzott bikát. A 600 kilogrammos kolosszusok előtt a mindössze egy összetekert újsággal felfegyverkezett futók rohannak végig az óváros kordonokkal védett, szűk utcácskáin.

A bikaviadal-arénáig mindössze 825 métert kell megtenniük, de a három-négy percig tartó futás így is baleset-, sőt életveszélyes.

A szabályok szerint a résztvevőknek tizennyolc évnél idősebbnek kell lenniük, alkoholt nem fogyaszthatnak, csak a bikával azonos irányba rohanhatnak, és nem ingerelhetik az állatokat.

1922-ben haláleset is előfordult Forrás: AFP/IDOIA-FOTO AUMA

A baszk ruhát viselő, tapasztalt helyi futók, a mozók egyfajta művészetnek tekintik a vágtát. Komolyan edzenek, hogy a futásuk szép legyen, s indulás előtt Fermín szobra előtt, énekelve kérik a szent áldását. A néhány ezer fős tömegben viszont tapasztalatlan turisták (köztük nők is) tolonganak.

Az 1922 óta eltelt majdnem egy évszázadban 15 ember vesztette életét a vágtában, legutóbb 2009-ben öklelt halálra egy bika egy huszonhét éves madridi férfit.

A kisebb-nagyobb sérülések száma minden évben eléri a százat.

A bikaviadalok betiltását követelik az Emberek az Állatokért Való Etikus Bánásmódért (PETA) nevű állatvédő szervezet aktivistái az észak-spanyolországi Pamplonában 2016. július 6-án, a városban tartandó San Fermín fesztivál kezdete előtti napon Forrás: MTI/AP/Alvaro Barrientos

Az arénába érkezett bikákat egymástól elkülönítve karámokba terelik. Este fél hattól díszes ruhába öltözött lovasok és az elpusztult állatok szállítására használandó lovas fogatok vonulnak be a közel húszezer főt befogadó arénába, és fél hétkor elkezdődik a nap másik nagy látványossága, a bikaviadal (corrida). A napot tűzijáték zárja, 2000 óta ennek résztvevői is versengenek egymással.

A cikk folytatásában arról olvashat, milyen gazdasági teljesítmény köthető a bikafuttatások és bikaviadalok világához, melyek miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben egyik pillanatról a másikra megszűnnének az ilyen célú rendezvények. Lapozzon!