Meghökkentő képeken Hongkong koporsógarzonjai

2018.07.09. 16:51

A Business Insider rangsorában Hongkong a világ 11. legdrágább városa, így nem meglepő, hogy az ingatlanárak és az albérletárak is az egekben vannak. A töretlen népszerűségnek örvendő város híres kifinomult gasztronómiájáról és üzleti életéről, azonban az ott élők helyzete egyre nehezebb, mert Hongkong egyszerűen kezdi túlnőni magát. Mivel kevés a hely, a helybéliek közül sokan arra kényszerülnek, hogy koporsóméretű ingatlanokban lakjanak.

Hongkongban nem egyszerű boldogulni, annak ellenére sem, hogy egy gazdag városról van szó. Az ingatlanárak az egekben, de a legnagyobb probléma az, hogy elfogytak a szabad lakások. A probléma megoldására új törvényt hoztak, amely megadóztatná az üresen álló ingatlanok tulajdonosait.

A lakáskrízisről az 56 éves Fui Tju nyilatkozott a Nikkei-nek. A hölgy elmondta, hogy havonta 1147 dollárt keres, ebből pedig alig képes megélni. Sokáig próbálkozott olyan lakást találni, amelyet még képes megfizetni, de a lehetőségei korlátozottak voltak, ezért úgy döntött, beköltözik egy olyan épületbe, amelyet a helyiek csak „koporsóháznak” neveznek.

Kattintson az alábbi képre, és tekintse meg, hogyan élnek a hongkongiak koporsólakásaikban!

Hongkong - Kattintásra galéria nyílikForrás: robertharding/Fraser Hall/Fraser Hall

A sufniszerű szoba annyira keskeny, hogy csupán egy ágy és egy doboz fér be, amelyben a személyes tárgyait és ruháit tárolja. A koporsónak nevezett ingatlanokat úgy alakították ki, hogy már egy eleve kicsi lakást felparcelláztak. A bérlőknek egy közös konyhájuk és mosdójuk van.

A kormány szerint összesen 9 300 ilyen ingatlan van a városban, és összesen 200 ezer ember él bennük.

A lakhatási probléma nem új keletű, hiszen 7,3 millió ember zsúfolódott össze egy feleakkora területen, mint Tokió. A városban található összes földterület, amelyre házat vagy lakást építenek, a kormány tulajdonában van, tőlük lehet bérbe venni, majd idővel – ha sok pénzünk van – megvenni, és csak ezután lesz magántulajdonú. Emellett a városvezetés dönt arról is, hogy mikor épülhetnek új lakások. Adrian Cheng, a New World Development ingatlanfejlesztő vezérigazgatója elmondta, jelenleg is várják az engedélyeket, hogy mezőgazdasági területen húzhassanak fel házakat, azonban átlagosan hat év, míg a kormány kiadja a szükséges engedélyt.

HongkongForrás: Cs.J.

A kormány teljes bevételének 30 százalékát adja az ingatlanpiac. Mivel komoly összegekről van szó, ezért mindig úgy igazítják a kínálatot, hogy az ingatlanárak folyamatosan magasan maradjanak. Üres lakások még így is akadnak, de a fejlesztők gyakran megépítik, majd úgy hagyják őket, és várnak a megfelelő pillanatra. Ezt büntetné az új rendelet, amely megadóztatja az üresen álló ingatlanok tulajdonosait. A Nikkei szerint nagyjából 9 ezer ilyen lakás van a piacon.

A törvénynek viszont van egy kiskapuja, mert csak az új építésű lakásokra vonatkozik, azokra nem, amelyeket újraértékesítenek. Alan Jin, a Mozuho Securities Asia lakáspiackutatója szerint a szigorításnak gyakorlatilag semmilyen hatása nem lesz a hongkongi ingatlanpiacra. Hozzáteszi, hogy ez csak egy látszatintézkedés, a valódi megoldást a mezőgazdasági területek beépítése jelentené. Gyakorlatilag megy az egymásra mutogatás az ingatlanfejlesztők és a kormány között, miközben változás nem történik.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/Jerome Favre

Az ingatlanpiac a hongkongi GDP 20 százalékát teszi ki, és ebből fakadóan jól teljesítenek az ingatlanfejlesztő cégek is, hiszen a négy legnagyobb helyi vállalat az utóbbi három évben 4,52 milliárd dollárral több bevételt tett zsebre, mint az azt megelőző időszakban. Néhány szakértő szerint a hongkongi ingatlanpiac egy felfújt lufi, amely bármikor kipukkadhat, és ezt csak alátámasztja az, hogy az ingatlanárak megtriplázódtak az elmúlt három évtizedben.

Hongkong-szigeten egy közepes méretű lakást 25500 dolláros négyzetméterenkénti áron lehet megvásárolni, ez mintegy 7 millió forintot jelent. A lakásárak átlagban 19 szeresei annak, mint amennyit a helyiek keresnek. Egy felmérésben nemrégiben 20 és 40 év közötti nőket kérdeztek meg arról, hogy miért nem szeretnének gyermeket vállalni. 53 százalékuk a lakhatási problémát nevezte a legfőbb oknak.