Irdatlan pénzt költ a világ élelmiszerek importjára

2018.07.12. 10:13

Az élelmiszerimport egyre nagyobb terhet ró a világ legszegényebb országaira – írja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése.

A FAO közelményében jelzi: borsos a világ élelmiszerimport számlája, és a folyamatosan növekvő költségek a legszegényebb országokra rójják a legnagyobb terheket.

Húsz év alatt többszörösére nőtt

A világ élelmiszerimportra fordított költsége 2000 óta gyakorlatilag háromszorosára nőtt.

Így 2017-ben elérte a 1,43 ezer millárd dollárt.

Ez forintban kifejezve mintegy 386 ezer milliárd, körülbelül tízszerese Magyarország egy évnyi GDP-jének.

Még nagyobb mérvű a növekedés azon országokban, ahol szűkösség van élelmiszerből.

Ott közel ötszörös az emelkedés mértéke.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/All Rights Reserved/Nicole S. Young

Ez azt mutatja, hogy a helyzet az idővel rosszabbodott.

Ez fokozatosan nagyobb kihívást jelent, különösképpen a legszegényebb országok számára, amelyeknek egyre nagyobb teher alapvető élelmiszer szükségleteik kielégítése a nemzetközi piacokról– mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza és a friss jelentés szerzője.

További, mintegy 3 százalékos költségnövekedésre lehet számítani idén, így körülbelül 1,47 ezer milliárd dollárra nő az élelmiszerimport számla.

Ez az éves növekedés javarészt a halak nemzetközi kereskedelmének bővülését tükrözi – mely jellemzően a fejlett országok által preferált magasabb árkategóriájú élelmiszer – és a gabonafélékét, melyek kulcsfontosságú importtermékek számos alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országokban.

A fejlődő országokban egyre több pénzt kell fordítani az élelmiszerek importjáraForrás: AFP/Tony Karumba

Többet fizet a világ kevesebbért

Az idei FAO előrejelzés a hosszabb távú képet figyelembe véve megállapította, hogy valóban többet fizetünk kevesebbért, mindezt az elmúlt évek rendkívül kedvező globális termelési és kereskedelmi feltételei ellenére.

A globális élelmiszer-behozatal 2000 óta évi 8 százalékot emelkedett átlagban, de a legszegényebb országok többségében kétszámjegyű volt a növekedés. 

Eközben a gabonafélék aránya az import kosárban a drágább élelmiszerekhez képest nem csökkent a szegényebb országokban, míg a tehetősebb országokban épphogy jelentős volt a visszaesés.  

Az élelmiszerimport költések a legkevésbé fejlett országok teljes áruexport jövedelmének 28 százalékát teszik ki, ami majdnem kétszerese a 2005 évi aránynak.

A fejlett országoknak nemcsak az egy főre jutó GDP-je magasabb, de az élelmiszer-kereskedelemből származó bevételük csupán mintegy 10 százalékát fordítják élelmiszerre.

A fejlett országokban jóval kevesebb pénzt kell költeni élemiszer importra (illusztráció)Forrás: Photo12/Archives du 7e Art/Warner Bros/Warner Bros

A FAO élelmiszerekre vonatkozó kitekintése a világ legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak, többek között a gabonafélék, halak, húsok, tejtermékek, a cukor és a növényi olajok piaci trendjeit is figyelemmel kíséri.

A szervezet szerint, bár az élelmiszerpiacok aránylag stabilak az általánosan jó ellátási feltételeknek köszönhetően, veszélyforrást jelenthetnek erre a közelmúlt kereskedelmi vitái, az éghajlatváltozás és más tényezők.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentősen megnőhet a trópusi gyümölcsök szerepe - például a guava, licsi, illetve a mangó és a papaja - a világ élelmezésében. Ezekből a gyümölcsökből Ázsia szálllítja a világtermelés 86 százalékát, tavaly 20 milliárd dollár értékben.