Az idén 4, jövőre 3,2 százalékos növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság

OETTINGER, Günther
Brüsszel, 2018. május 23. Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja az Európai Unió 2019-es költségvetési tervezetéről tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Vágólapra másolva!
Valamelyest javította az Európai Bizottság a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát, a szervezet idén 4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülésre számít Magyarországon a korábban várt 3,7, illetve 3,1 százalékkal szemben.
Vágólapra másolva!

A brüsszeli testület csütörtökön tette közzé előzetes nyári gazdasági előrejelzését, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a GDP tavaly 4 százalékkal nőtt, míg 2016-ban 2,2, 2015-ben pedig 3,4 százalékos volt az emelkedés.

Brüsszel, 2018. május 23. Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja az Európai Unió 2019-es költségvetési tervezetéről tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq) Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Mint írták, 2018 első negyedévében az előző negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése. Ez főként az erős belső keresletnek volt köszönhető, az export bővülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével.

Kiemelték emellett, hogy a gazdasági hangulat derűlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építőipar teljesítményének emelkedése lassult.

A magánfogyasztás várhatóan idén is erősödni fog a növekvő foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nőni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedő állami tőkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul.

A bizottsági szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd.

A belső kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külső környezet azonban kevésbé kedvezően alakul, ugyanis a főbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Hangsúlyozták: az autóipar kiemelkedő szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentős kockázati tényezőnek számít.

Az európai uniós tagállamok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,9 százalékra nőtt éves szinten májusban az olajár-emelkedés és a forint gyengülése nyomán.

Az inflációs ráta a tavalyi 2,4 százalék után idén 2,7 százalék, jövőre pedig 3,2 százalék körül várható – írta friss elemzésében a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin).

A szűk munkaerőpiac és a központi béremelések fenntartják a fizetések felfelé irányuló nyomását, s ez fokozatosan kihatással lesz a maginfláció szintjére is, így a HICP értéke valószínűleg 3 százalék környékén marad 2019-ben. Az újonnan tervezett közvetett adóintézkedések összesített hatása a jövő évben nagyjából semleges lesz az inflációra nézve – közölték.