Zónázás: megindult a marakodás Afrika szarváért

2018.07.20. 06:30

Jogi lépéseket tesz Dzsibuti és Kína ellen a DP World nevű vállalat. A dubai székhelyű cégnél azért döntöttek emellett, mert úgy érzik, Dzsibuti nem jogszerűen járt el akkor, amikor kínai társaságoknak adta a – kínai beruházásként megépített – új szabadkereskedelmi zóna üzemeltetését.

A tét továbbra is az, melyik szereplőnek lesz igazi befolyása Afrika szarván a Vörös-tengeren zajló kereskedelemre. Ennek kulcsfontosságú eleme a most átadott, hatalmas szabadkereskedelmi zóna Dzsibutiban.

Nem most kezdődött

Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a kicsiny, szegény afrikai ország, Dzsibuti, gazdasági teljesítményét elsősorban stratégiai elhelyezkedésének köszönheti. Afrika szarvának parányi állama több nagyhatalomnak is fontossá vált a közelmúltban.

A szabadkereskedelmi zóna főbejárataForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Dzsibutira – és Kínára – most egy dubai vállalat rágott be, méghozzá azért, mert az afrikai állam kihagyta őket a nemrégiben átadott, a kontinens legnagyobb kereskedelmi zónájának üzemeltetéséből. 

A DP World neve talán nem cseng ismerősen, ám a dubai elit érdekeltségébe tartozó cég igen fontos szereplője a tengeri kereskedelemnek.

Ahogy az Africanews írja, a DP több mint negyven országban, 78 kikötőt üzemeltet, és érvényes megállapodásuk van jemeni és szomáliai portokra is.

Egy héttel a terület első ütemének átadása után már jelezték, nem hagyják annyiban a dolgot, és jogi eszközökhöz nyúlnak.

A vállalatnál azt mondják, Dzsibuti először akkor járt el megkérdőjelezhetően velük szemben, amikor februárban egy 50 évre szóló megállapodást rúgott fel a céggel, ami a fővárostól 5 kilométerre lévő Doraleh konténerterminál üzemeltetésére vonatkozott.

A DP-nél azt is vitatják, hogy Dzsibutinak egyáltalán volt-e joga új szerződést kötni erre a területre – ahogy azt megtette nem sokkal később egy kínai céggel.

Az afrikai fél ugyanakkor azt mondja, a DP kapcsán gyanús lett, hogy nemzetbiztonsági szempontból veszélyes manővereket végeznek a háttérben, ezért jobbnak látták kiebrudalni őket.

A dubai cég nehezményezi, hogy Dzsibuti - felrúgva a korábbi megállapodásokat - inkább kínai cégeknek adja az üzemeltetési feladatokatForrás: AFP/Imaginechina/Yu Fangping

A legnagyobb szabadkereskedelmi zóna

Most pedig a szabadkereskedelmi zónánál fordítottak nekik hátat, és inkább néhány kínai társasággal állapodtak meg az afrikaiak.

A dubaiak álláspontja szerint ez jogos üzleti érdekeiket sérti, és minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fognak vélt igazukért.

A DP-nél azt is nehezményezik, hogy korábban bírták Dzsibutiváros ígéretét arra, hogy új tengeri beruházásoknál ők kapják meg az üzemeltetési feladatokat a terminálokra.

A kikötőmenedzser cég azt jelezte, minden lehetséges megoldást bevetnek arra, hogy a kínaiak helyére ők kerülhessenek vissza Afrika szarvánál, ideértve a kontinens legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját is. Egyben jelezték, akár nemzetközi bíróságokig is elviszik az ügyet, ha szükséges.