Új törvényt hozott a parlament az üzleti titokról

2018.07.23. 12:42

Az EU célja az volt, hogy harmonizálja a széttartó nemzeti szabályokat, mert a cégek egyre nagyobb veszélyként élik meg üzleti titkaik elsajátítását. Az új jogszabállyal az üzleti titok és know-how védelme kikerül a személyiségi jogok ernyője alól, és vagyoni jogi jellegű védelmet kap.

Az Európai Unió 2016-ban hozott irányelve alapján pénteken új szabályozást fogadott el az Országgyűlés az üzleti titok védelméről.

A jogszabály eddig az üzleti tikot és know-how-t a személyiségi jogok ernyője alatt kezelte, mostantól azonban vagyoni jogi védelmet kap, így például azt is egyértelművé teszi a törvény, hogy az üzleti titok és know-how átruházható – mondja Krénusz Ákos, a KPMG Legal munkatársa.

Az EU azért alkotta meg az irányelvet, mert az üzleti titokra vonatkozó széttartó nemzeti szabályozások miatt versenyhátrányba kerülnek az európai cégek, miközben az üzleti titok láthatóan felértékelődött a vállalatok szemében. Az Európai Bizottság vállalati vezetők megkérdezésével készített tanulmánya szerint a cégvezetők 20 százaléka találkozott már olyan esettel, amikor jogosulatlanul próbálták vállalatuk üzleti titkát megszerezni, miközben 75 százalékuk a vállalat növekedésének stratégiai fontosságú elemeként gondol az üzleti titokra.

Az új törvény alapján módosul a Polgári Törvénykönyv és a Versenytörvény is

Az üzleti titok és know-how védelme kikerül a személyiségi jogok ernyője alól, és vagyoni jogi jellegű védelmet kap. A KPMG szakértője szerint ezt egyértelműen ki is fejezi a törvény azzal, hogy kimondja: az üzleti titok forgalomképes, részben vagy egészben átruházható (pl. adásvétel jogcímén), illetve annak használatára engedély adható (licencia).

Új törvényt hoztak az üzleti titokrólForrás: Dennis Skley/Flickr

Az új törvény meghatározza az üzleti titok (és a know-how) fogalmát, a jogszerű felhasználás kereteit és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit. Ezen túlmenően a jogalkotó új eljárási szabályokkal is kívánja a jogosult jogainak védelmét elősegíteni a bírósági eljárások során.

A KPMG szerint új jogkövetkezményként jelenik meg a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzététele. A közzététel célja elsősorban preventív hatás elérése (vagyis a jövőbeli jogsértésektől való elrettentés), és a közvélemény tájékoztatása. Az ezzel járó költségek ráadásul a jogsértő felet terhelik. Szintén új lehetőség, hogy a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet folytató civil szervezeteknek való átadását is. A jogosult elérheti továbbá a jogsértő termék behozatalának tilalmát. Mindemellett továbbra is lehet kérni a jogsértő termék megsemmisítését, az általa elért gazdagodás megtérítését és kártérítést is.

Érdekes új jogintézményként jelenik meg a pénzbeli ellentételezés lehetősége – hívja fel a figyelmet Krénusz Ákos. Ennek lényege, hogy bizonyos esetekben a jóhiszemű jogsértő kérheti például, hogy ne semmisítsék meg a jogsértő árut, inkább pénzbeli ellentételezést fizet a jogosultnak. Ez az összeg nem lehet alacsonyabb, mint az elmaradt hasznosítási díj mértéke.
Az új törvény a fentieken túl a jogsértés megállapítására indított bírósági eljárások idejére speciális ideiglenes intézkedéseket is meghatároz. Az üzleti titok védelme iránt indított perekben lehet kérni ideiglenes intézkedésként a jogsértő áru előállításának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának megtiltását és az áru lefoglalását is a jogvita eldöntésének idejére.