Tudja, melyik magyar bankjegyet hamisították a legtöbbet tavaly?

2018.07.25. 11:55

A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdte el a forintbankjegyek cseréjét. A megújult bankjegyek biztonsági elemei így ma már jóval összetettebb, komplexebb védelmet nyújtanak az esetleges hamisítások ellen, mégis akadnak olyanok, akik továbbra is próbálkoznak. Kiderült, melyik címlet sokszorosítják illegálisan a leggyakrabban, és az is, milyen módszerekkel.

Egymillió darab forgalomban lévő bankjegyre mindössze 1,5 darab hamisítvány jut. 2018 első félévében alig több, mint 300 db hamis forintbankjegyet vizsgáltak a jegybank szakértői, ami nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten jónak számít - írja a Pénzcentrum.

Biztonságosabbak az új bankjegyek

A jegybank elsőként a 10 000, aztán a 20 000 forintos címleteket újította meg, majd ezt követte 2017. március elsején a 2000 és 5000 forintos bankjegyek cseréje.

Tavaly augusztustól az 1000-es, most pedig - ahogy az Origo is megírta - az 500-as van soron.

Az új bankjegyek egyre biztonságosabbak, azaz több különleges tulajdonságuk miatt már sokkal nehezebb őket hamisítani.

A tízezer forintos biztonsági elemei UV-fénybenForrás: MNB

A forintbankjegyek hamisítása továbbra is kedvező mértékű, csökkenő tendenciát mutat.

Miért kell cserélni a bankjegyeket?
A forgalomban lévő forint-bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt (1997-ben) kezdődött, de a tervezés időszakát is figyelembe véve már a 19 éves kort is elérik bankjegyeink - írja oldalán a Pénzjegynyomda. A közel két évtizedet áttekintve jelentős fejlődés tapasztalható úgy a bankjegyek hamisítás elleni védelmét szolgáló műszaki megoldásokat mint a hamisítók által alkalmazott eszközök tekintetében. A korábbi évtizedekhez képest új szempontként előtérbe került az a követelmény is, hogy a lehető leggyorsabban és biztonságosan tudják kezelni a bankjegyeket a feldolgozógépek és az automaták.

Ma már önmagában nem elegendő, hogy az évtizedekig szolgáló bankjegy szépen megtervezett, különleges eljárásokkal nyomtatott pénz legyen. (A forint megelőző címletei akár 40 évig is közel változatlan formában voltak jelen a forgalomban.) A bankjegyhamisítási módszerek fejlődése, vagy a (pl. pénztári ellenőrzéssel, gépi kezelhetőséggel összefüggésben felvetődő) változó felhasználói igények ma már csak rövidebb megújítási periódusokat engednek meg. Jó példa erre az euró, amelynek második sorozatát már az első sorozat kibocsátásakor (2002-ben) elkezdtek fejleszteni. (Az új EUR 5 tavaly jelent meg, az EUR 10 pedig 2014 őszén kerül forgalomba.)

Az elmúlt években a hamisítási módszerek viszont nem változtak, továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata jellemző.

Így alakulnak a hamisítási tendenciák

A csekély mennyiségben előforduló forinthamisítványok többsége (több mint 80 százaléka) a magasabb értékű címletek, főként a 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek közül került ki.

Míg 2016-ban a húszezresek voltak népszerűek, addig tavaly inkább a tízezreseket sokszorozták illegálisan.

Készülőben az egyik új bankjegyFotó: Adrián Zoltán - Origo

Így azonosíthatók a bankjegyek

Az új forintbankjegyeket minden felhasználói kör megbízhatóan ellenőrizheti. A lakosságot segítik azok a biztonsági elemek, melyeket segédeszköz használata nélkül tapintással, a bankjegy mozgatásával vagy fény felé tartásával is könnyen ellenőrizhetők.

A nagyobb mennyiségű készpénzt kezelő pénztárosok számára UV-A/C lámpákkal ellenőrizhető, fluoreszkáló motívumok nyújtanak további segítséget.

Amennyiben felmerül annak vélelme, hogy vásárlások során hamis bankjegy kerül a vásárló birtokába, a legfontosabb, hogy azt ne próbálja meg továbbadni, mert azzal maga is bűncselekményt követ el.

Ha annak gyanúja merül fel, hogy vásárláskor hamis bankjegy került hozzánk, bevizsgálást kell kérni, továbbadni viszont tilosFotó: Csudai Sándor - Origo

Ehelyett fel kell keresni a legközelebbi hitelintézet fiókját vagy postafiókot, és kérni a bankjegy valódiságának vizsgálatát.

Amennyiben ez ott nem állapítható meg, úgy jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet a hamis/gyanús bankjeggyel együtt továbbítanak az MNB-be szakértői vizsgálatra.

Ha a bankjegy a vizsgálat során valódinak bizonyul, úgy tulajdonosa megkapja az ellenértékét, a hamisnak bizonyuló bankjegyért azonban nem jár térítés.