Kiderült, mennyit fizetnek a kiskereskedelmi láncok

2018.08.09. 11:56

Blokk.com összehasonlította a kiskereskedelemben dolgozók bérét. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy ezen a téren magyar láncok is szorongatnak multinacionális áruházakat. Az Euronics például hasonló bért ad, mint a Decathlon vagy a Penny Market. A CBA-s Krupp és Társa nagyjából annyit fizet alkalmazottainak, mint a Tesco. Vannak, ahol 200 ezer forint alatti béreket kínálnak. A lista első és utolsó helyezettje között a különbség 150 ezer forint.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelemben a béreket számos tényező befolyásolja. Számít, hogy mit árul, hiszen a párizsit vagy a televíziót másként kell eladni. De fontos lehet a bolt típusa is, például mennyire önkiszolgáló, van-e benne csemegepult vagy hányan dolgoznak részmunkaidőben. És hogy ne legyen vége a sornak, van, ahol kötelező egy eladónak a szakképesítés, például egy élelmiszerboltban, máshol viszont nem, például a zöldséges vagy ruházati boltokban.
A Blokk.com a legkülönbözőbb szakmákban nézte meg a legutóbbi éves eredménybeszámolók alapján, mennyi is az átlagbér egy-egy kiragadott boltnál. 2017-ben a kiskereskedelemben 232 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez volt az az esztendő, amikor nemcsak a munkaerőhiány, hanem a minimálbérek előírt, nem kismértékű emelése miatt is ugrottak 10 százalék feletti ütemben a keresetek.
A nagyobb láncok körében az Aldi adja a legtöbb bért a beszámolója alapján. A diszkontok eleve úgy dolgoznak, hogy kevesebb eladóval mozgatnak több árut, nincs csemegepult, tehát a vásárlónak nem kell sokat vacakolnia a bevásárlással. És ráadásul úgy tűnik az Aldi álláshirdetéseiből, hogy a bolti dolgozók részmunkaidőben ügyködnek, ami egyik oldalról előnyös, a forgalom hullámzásához is igazodó munkaszervezési megoldás, másrészt nyolc órára vetítve, magasabb bér jön ki, mint amennyit a tényleges részmunkaidő után számfejtettek. De máshol is dolgoznak részmunkaidősök, ilyen vagy olyan arányban.

Forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas

Az Euronics, a MediaMarkt és a Decathlon is jóval átlag feletti fizetéseket adott tavaly, a nagyságrendeket tekintve nincs különbség közöttük. A munkaigényesebb szupermarketek már nem adhatják ugyanazt a bért, mint a diszkontok. Hiába, a szélesebb választék többe is kerül, az árverseny pedig fékezi a költségeket, azon belül a bérköltségeket is. A CBA-s Krupp és Társa beverekedte magát a Spar és a Tesco közé, ami a magyar cég nagyságát nézve nem kis eredmény.
A ruházati boltok a mezőny második felébe szorultak. Ebben feltehetően szerepet játszhatott az is, hogy itt nem kötelező a szakképesítés az eladóknak, így nem volt olyan nagy a nyomás a minimálbér oldaláról a legkisebb keresetűeknél. Persze azért akadtak különbségek itt is.
Összességében a kiragadott üzletek között 150 ezer forint körüli volt az átlagkeresetek különbsége 2017-ben (teljes és részmunkaidősöket, fizikai és szellemi dolgozókat egyaránt számításba véve). Az élelmiszerboltok között az Aldi és a Reálos Élésker között is hasonló az eltérés.

Fizetési rangsor MagyarországonForrás: Elektronikus Beszámoló Portál, Blokkk.com

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK