Kiderült, mennyit fizetnek a kiskereskedelmi láncok

A logo is pictured on a sign outsude an Aldi supermarket store in London on September 26, 2016. Aldi UK announced on Monday that it will invest Ł300 million ($389 million, 346 million euros) to revamp its stores over the next three years. Aldi and its German rival Lidl have boomed in Britain, grabbing market share from traditional supermarkets Asda, Morrison, Sainsbury's and Tesco, as customers tightened their belts to save cash. / AFP PHOTO / Daniel Leal-Olivas

A Blokk.com összehasonlította a kiskereskedelemben dolgozók bérét. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy ezen a téren magyar láncok is szorongatnak multinacionális áruházakat. Az Euronics például hasonló bért ad, mint a Decathlon vagy a Penny Market. A CBA-s Krupp és Társa nagyjából annyit fizet alkalmazottainak, mint a Tesco. Vannak, ahol 200 ezer forint alatti béreket kínálnak. A lista első és utolsó helyezettje között a különbség 150 ezer forint.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelemben a béreket számos tényező befolyásolja. Számít, hogy mit árul, hiszen a párizsit vagy a televíziót másként kell eladni. De fontos lehet a bolt típusa is, például mennyire önkiszolgáló, van-e benne csemegepult vagy hányan dolgoznak részmunkaidőben. És hogy ne legyen vége a sornak, van, ahol kötelező egy eladónak a szakképesítés, például egy élelmiszerboltban, máshol viszont nem, például a zöldséges vagy ruházati boltokban.
A Blokk.com a legkülönbözőbb szakmákban nézte meg a legutóbbi éves eredménybeszámolók alapján, mennyi is az átlagbér egy-egy kiragadott boltnál.

2017-ben a kiskereskedelemben 232 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset.

Ez volt az az esztendő, amikor nemcsak a munkaerőhiány, hanem a minimálbérek előírt, nem kismértékű emelése miatt is ugrottak 10 százalék feletti ütemben a keresetek.

A nagyobb láncok körében az Aldi adja a legtöbb bért a beszámolója alapján.

A diszkontok eleve úgy dolgoznak, hogy kevesebb eladóval mozgatnak több árut, nincs csemegepult, tehát a vásárlónak nem kell sokat vacakolnia a bevásárlással. És ráadásul úgy tűnik az Aldi álláshirdetéseiből, hogy a bolti dolgozók részmunkaidőben ügyködnek, ami egyik oldalról előnyös, a forgalom hullámzásához is igazodó munkaszervezési megoldás, másrészt nyolc órára vetítve, magasabb bér jön ki, mint amennyit a tényleges részmunkaidő után számfejtettek. De máshol is dolgoznak részmunkaidősök, ilyen vagy olyan arányban.

Forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas

Az Euronics, a MediaMarkt és a Decathlon is jóval átlag feletti fizetéseket adott tavaly, a nagyságrendeket tekintve nincs különbség közöttük.

A munkaigényesebb szupermarketek már nem adhatják ugyanazt a bért, mint a diszkontok. Hiába, a szélesebb választék többe is kerül, az árverseny pedig fékezi a költségeket, azon belül a bérköltségeket is. A CBA-s Krupp és Társa beverekedte magát a Spar és a Tesco közé, ami a magyar cég nagyságát nézve nem kis eredmény.

A ruházati boltok a mezőny második felébe szorultak.

Ebben feltehetően szerepet játszhatott az is, hogy itt nem kötelező a szakképesítés az eladóknak, így nem volt olyan nagy a nyomás a minimálbér oldaláról a legkisebb keresetűeknél. Persze azért akadtak különbségek itt is.
Összességében a kiragadott üzletek között 150 ezer forint körüli volt az átlagkeresetek különbsége 2017-ben (teljes és részmunkaidősöket, fizikai és szellemi dolgozókat egyaránt számításba véve). Az élelmiszerboltok között az Aldi és a Reálos Élésker között is hasonló az eltérés.

Fizetési rangsor Magyarországon Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, Blokkk.com