Mutatjuk, hol adja a klímaváltozás a legnagyobb pofont a gazdaságnak

Megpakolt teve karaván a sivatagban. A kibányászott sóval több napot is megtesznek a sivatagban, hogy eljusson a feldolgozás helyszínére A camel caravan enters the salt mining area of the Danakil Depression on 28 March 2017, in Afar. Every morning, hundreds of men converge on a dry lakebed in a remote corner of Ethiopia, where they cleave the ground open with handaxes to extract salt, just as their fathers and grandfathers once did. / AFP PHOTO / ZACHARIAS ABUBEKER

Az éghajlatváltozás hatásai a bolygó valamennyi kontinensén, régiójában jelentkeznek, és komoly kihívást jelentenek a természeti és az épített környezet védelme kapcsán is. A Quartz most arról ír, hogy egy új kutatás révén az is megjósolható, a Föld melyik pontján fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a gazdasági teljesítményre.

A Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó elemzése szerint szinte az összes fontos gazdasági mutatóra kimutathatóan káros hatással van, hogy az éghajlat átalakul, a bolygó pedig egyre melegebb lesz.

Itt lesz a legnagyobb nehézség

A jelentés összeállítói úgy találták, az éghajlat változásának leginkább kitett kontinens Afrika, különösen annak nyugati és középső térsége. Az urbanizáció erősödésével, a népesség gyors növekedésével olyan nyomás nehezedik az energiaellátó rendszerekre, melyek minden valószínűség szerint, számos problémát eredményeznek majd.

Mérik a kakaóval töltött zsákokat Ghánában Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Villamosenergia, pontosabban légkondicionálás nélkül pedig mind nehezebb elviselni a hőséget, amely

a mezőgazdasági termesztés eredményeire és a munkavállalók termelékenységére is hatással van.

A nagyvállalatoknak a vizsgált 2026 és 2045 közé eső időszakban arra a kérdésre kell megtalálniuk a választ, hogyan tudják kielégíteni növekvő energiaszükségletüket, méghozzá fenntartható módon.

Ez különösen nagy kihívás a kontinensen, ahol mintegy 600 millióan élnek állandó hozzáférés nélkül az elektromos áramhoz, és a Szaharától délre eső régióban világviszonylatban is a legalacsonyabb a háztartások villamosítási aránya.

Nyugat-Afrikában a legforróbb a helyzet

A kontinens nyugati felén a legégetőbb a probléma. Itt a kalkulációk szerint, akár átlagosan 11 százalékot is elérheti például a kereskedelmi kivitel visszaesése a melegedés miatt – ugyanez az arány Európában csak 0,1 százalék.

Különösen az élőmunka-igényes iparágakban, így

a kitermelésben és a mezőgazdaságban lesz erőteljes következménye a munkaerőre és a termelékenységre nézve a hőmérséklet emelkedésének.

Például a mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás szektorainak exportja akár 19 százalékkal is gyengülhet ennek következtében.

A szélsőséges időjárás okozta gazdasági nehézségekre és – egyelőre lokális – társadalmi konfliktusokra, már most is van példa Nigériából, ahol az ország egyik részén hatalmas esőzésekkel, másik részén súlyos szárazsággal küzdenek az ott élők.

De a felmelegedés veszélyezteti az olyan, a helyiek megélhetését és fontos exporttevékenységét jelentő gyakorlatokat is, mint a szenegáli halászat és a ghánai kakaótermesztés – utóbbi ország a világpiac egyik legfontosabb szállítója.

Megpakolt tevekaraván a sivatagban, Etiópiában, egy sóbánya közelében: a kibányászott sóval több napot is megtesznek a sivatagban, hogy eljusson a feldolgozás helyszínére Forrás: AFP/Zacharias Abubeker

A tanulmány szerzői megállapítják,

elengedhetetlen az alapvetően szegény afrikai országok kormányainak és a vállalatoknak összehangolt fellépése az energiabiztonság javítása és a gazdasági diverzifikáció érdekében.

Mindazonáltal arra figyelmeztetnek, nem lesz könnyű megvalósítani a hatalmas pénzeket igénylő infrastrukturális fejlesztéseket. Ezért a növekvő hőterhelés olyan hatás lesz a jövőben, mellyel folyamatosan számolni kell az exportpiacokon.