Kétéves rekordot döntött a külkereskedelmi többlet

Trucks drive on the federal road 112 in Frankfurt (Oder), Germany, 29 June 2015. On different sections of nine federal roads leading through Brandenburg will be levied a toll for trucks from 01 July 2015. The toll affects all trucks with a weight of 12 tons and more. A spokesperson said that the German Federal Office for the Transport of Goods (BAG) will be in charge of the regular checks. Photo: Patrick Pleul/dpa

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján, júniusban a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a külkereskedelmi mérlegtöbblet két éve először ismét meghaladta az egymilliárd eurót és 1,070 millió euróra nőtt, ami 119 millióval több a tavaly júniusinál.

A várakozásoknál lényegesen magasabb, 1,07 milliárd euró többlet keletkezett a
külkereskedelemben júniusban, ami a második legnagyobb érték a 2016. júniusában mért 1,15 milliárd euró után.

Kiemelkedően, 8,89 százalékkal bővült az export euróértéke, míg az import növekedése 8,43 százalék volt az egy évvel ezelőttihez képest, így a külkereskedelmi többlet 119 millió euróval nőtt a tavaly júniusihoz képest.

Az első hat hónapban az export euróértéke 4,9 százalékkal, az importé 6,3 százalékkal nőtt,

így 432 millió euróval 4290 millió euróra csökkent a külkereskedelmi többlet. A második negyedévben összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése.

illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

A csökkenő külkereskedelmi többletet a robosztus belső kereslet, különösen a beruházások szárnyalása, a dinamikusan növekvő fogyasztás és készletfeltöltések okozták, mivel az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export.

Az év egészében a szakértők arra számítanak, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról,

így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint a tavalyi évben, így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat.

A robosztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése, ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat.

A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat,

ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év második felében a forint erősödésére számítunk a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.