A KSH kedden hozta nyilvánosságra, hogy első becslés alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A helyettes államtitkár kiemelte, a számok a magyar gazdaság magabiztos, lendületes, kimagasló növekedését mutatják, a korábbi időszak lendülete tovább tart.
Balogh László elmondta, a növekedés mögött elsősorban a piaci szolgáltatások állnak, és hozzájárult az ipari termelés emelkedése is.
A 4,4 százalékos szezonálisan kiegészített növekedés is kétszerese az európai uniós átlagnak"
- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kiemelte a hat évre kötött megállapodás 10 százalék feletti reálbér-emelkedést hozott, ez pedig kihat a fogyasztásra.
Az év hátralévő részében a konvergenciaprogramban jelzett 4,3 százalékos növekedés tartható - tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy adatok megerősítik, hogy az ország új növekedési fokozatba kapcsolt.
A tőkeintenzív növekedési modellre való áttérés - amit többek között a társasági adó 9 százalékra csökkentése is támogat - nemcsak a keresetek felzárkózásához, hanem a beruházások felíveléséhez is egyértelműen hozzájárul - közölte a szaktárca.
A 2000-es évek közepén látott gazdasági bővülést az eladósodás finanszírozta, ezzel szemben
a mostani fenntartható gazdasági növekedés nem jár az egyensúlyi folyamatok megbomlásával.
A Pénzügyminisztérium továbbra is erős konjunktúrával számol, a bizalmi indexek és egyéb gazdasági mutatók is alátámasztják a pozitív várakozásokat - írta közleményében a Pénzügyminisztérium.