MNB-alelnök: 2020-ra megszűnhet Magyarország nettó 10 százalékos külső adósságállománya

Standard & Poor's, S&P hitelminősítő, logo
2567486 Russia, Moscow. 02/06/2015 A logo of Standard & Poor's, a division of McGraw Hill, a company that conducts financial research and analysis on stocks and bonds . Vitaliy Belousov/RIA Novosti
Vágólapra másolva!
Bár Magyarország adósság-besorolása egy éve változatlan, már korábban pozitív kilátást rendelt hozzá a három nagy hitelminősítő közül kettő, az S&P és a Fitch Ratings. A magyar makrogazdasági alapok és a pénzintézetek helyzete ugyanis stabil, ám a nemzetközi pénzügyi környezet – főként a török események hatására – az utóbbi hónapokban némileg romlott.
Vágólapra másolva!

Az S&P hitelminősítőnél tavaly augusztus óta BBB mínusz kategóriában, pozitív kilátással szerepel a magyar államadósság besorolása, ami megegyezik a másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Fitch Ratings osztályzatával (a kilátás a Moody's esetében stabil). Az S&P utoljára februárban foglalkozott a magyar besorolással, amikor közölte: 12-18 havi távlatban felminősítheti ezt az adósosztályzatot. Ehhez a következő feltételeket szabta:

  • a hitelezés további fellendülése,
  • a gazdasági növekedés 3-3,5 százalék körüli éves emelkedése,
  • a folyó fizetési mérleg többlete,
  • a tartósan alacsony államháztartási hiány, és
  • a bankrendszeren belüli nemteljesítő hitelek arányának mérséklődése.

Az elmúlt évek felminősítéseit mindhárom nagy hitelminősítő a pénzügyi mutatók javulásával indokolta, ezen belül a gazdasági növekedés növekedését, az államadósság csökkenését, az alacsony államháztartási hiányt, és a külső sérülékenység csökkenését emelték ki.

A nem pénzügyi szektorok devizaadóssága Magyarországon Forrás: MNB

Az S&P esetében különösen nagy súllyal vették figyelembe

  • az egy főre jutó reál GDP emelkedését,
  • a külföld felé eladósodottságot, az államadósság GDP-arányos változását,
  • a kamatkiadások alakulását, és
  • az államháztartási hiány mértékét.

Egy esetleges felminősítéssel kapcsolatban Nagy Márton, a jegybank alelnöke augusztus elején úgy fogalmazott, hogy a


A jegybank alelnöke kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntéseiben is meghatározó szereppel bírtak. A Fitch esetében kiemelendő, hogy

két kulcsfontosságú mutató, a nettó külső adósság, valamint a reál GDP-növekedési ütem már lényegében a hasonló vagy eggyel jobb besorolással rendelkező országok átlagát közelíti.

A két tényezőben bekövetkezett javulás már külön-külön önmagában lehetővé teheti a felminősítést - tette hozzá Nagy Márton.

Magyarország külső adóssága és a vállalatok devizaadóssága (tulajdonosi hitelek nélkül) Forrás: MNB

Magyarország nettó külső adóssága az évtized eleji 70 százalék körüli GDP-arányos rekordszintekről mára töredékére, 10 százalék közeli szintre csökkent, és a kedvező tendenciák folytatódásával 2020-ra várhatóan eltűnik. Emellett

az ország átlagos GDP növekedése az elmúlt 5 évben fokozatosan emelkedett, a következő években pedig stabilan, 3-4 százalék körül szinten marad, amit szintén pozitívan értékelhet a hitelminősítő.


Az S&P-vel kapcsolatban az MNB alelnöke elmondta, hogy itt a bankrendszer értékelése jelenti a szűk keresztmetszetet a felminősítés szempontjából. Utóbbi intézet a nem teljesítő hitelállomány csökkenését, a hitelezési folyamatok fenntartható javulását, valamint a bankszektor külső forrásokra való ráutaltságának mérséklődését tartja kiemelt fontosságúnak. Az S&P az elmúlt két értékelésében már elismerősen nyilatkozott e téren, és a szakértői számítások szerint az elmúlt egy évben bekövetkezett újabb kedvező változások bizakodásra adhatnak okot.

A háztartási 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben még 20 százalék felett volt, míg 2018 első negyedévére 6,1 százalékra csökkent.

A vállalati hiteleknél szintén markáns a csökkenés, hiszen 17 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött az arány, és mindkét csoportban további mérséklődésre lehet számítani a következő években.
Nagy Márton azt is elmondta, hogy a piaci szereplők is folyamatosan értékelik az országot, és

a magyar államadósság hitelkockázatának piaci mérőszámai, például a CDS-felárak azt mutatják, hogy a befektetők már inkább magasabb kategóriába sorolják Magyarországot.

A pénzügyi válság során 600 bázispont fölé emelkedő 5 éves CDS-felár mára töredékére, 85 bázispontra csökkent.

A vállalatok exportarányos devizaadóssága (2017) Forrás: MNB

Nagy Márton MNB-alelnök Miért nem jelent kockázatot a magyar vállalatok devizaadóssága? címmel ma megjelent elemzésében, illetve a távirati irodának adott interjújában azt emelte ki, hogy a feltörekvő országokban jellemző emelkedéssel szemben

hazánk GDP-arányos tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külföldi adóssága 2010 óta megfeleződött, és a legfrissebb adatok szerint 60 százalék alá mérséklődött.

A folyamat mögött számos jegybanki és gazdaságpolitikai lépés mellett a jelentős többletet mutató folyó fizetési mérleg áll - utóbbi várhatóan a jövőben is fennmarad, így

hazánk jelenleg mintegy 10 százalékos nettó külső adóssága 2020-ra megszűnhet.

A külső adósságmutatókkal összhangban az ország devizaadóssága is mérséklődött, és a legfrissebb adatok szerint a GDP 56 százalékára csökkent.

Az állam GDP arányosan 20 százalék alatti devizaadóssága az elkövetkező években is csökkenni fog,

és nincs szükség devizakötvény kibocsátásra - tette hozzá Nagy Márton. A jegybank alelnöke kifejtette, hogy a vállalati szektor bruttó devizaadóssága a GDP 40 százaléka alatt tartózkodik, míg tulajdonosi hitelek nélkül ugyanez az arány közel felét teszi ki.

A hitelminősítő intézetek naptára szerint a Fitch Ratings augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát.