Dollármilliárdokba kerülnek a hajózási cégeknek az apró potyautasok

Cunard cruise ship Queen Elizabeth berthed at the Overseas Passenger terminal on February 27, 2018 in Sydney, Australia.

A számítások szerint éves szinten és globális viszonylatban több milliárd dollár többletkiadást jelent a tengeri hajózásban az, hogy az óceánjárókon apró potyautasok sokasága utazik. Kutatók egy csoportja most a probléma újszerű megoldásán dolgozik.

Az apró kacsalábú rákok, kagylók "lábnyoma" szinte mikroszkopikus, ám akkora mennyiségben települnek meg az óceánjárók oldalán, hogy globális viszonylatban jelentősen hozzájárulnak a hajózáshoz köthető károsanyag-kibocsátáshoz. A kagyló- és ráktelepek miatt ugyanis a hajóknak több üzemanyagot kell elhasználniuk, ami jelentős plusz költséget és magasabb károsanyag-kibocsátást jelent.

Eddig azt is megölték, amit nem kellett volna

A New York Times arról ír, a hajóépítők és -üzemeltetők eddig is gyakran alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyek azt a célt szolgálták, hogy megakadályozzák a hajótest külső felületén a rákok és más kisebb élőlények megtelepedését.

Dollármilliárdokba kerülnek a hajók testén megtelepülő tengeri rákocskák Forrás: Getty Images/James D. Morgan

Ezek általában a hajótest speciális védőanyaggal való bevonását jelentik.

Az azokban koncentrált vegyületek pedig elpusztítják a lárvákat, így a közlekedést lassító telepek kialakulását.

A probléma ezekkel a megoldásokkal az, hogy a vízbe a hajótestről kioldodó vegyi anyagok nemcsak a nem kívánt potyautasok, hanem más tengeri élőlények számára is károsak.

Mikroszkopikus textúra lehet a megoldás

A németországi Kiel Egyetem kutatói szerint nem a vegyi anyagokkal való további kísérletezés jelentheti a megoldást. A problémához mechanikai szempontból közelítenek, vagyis olyan réteggel vonnák be a hajótest felszínét, amelybe a rákok lárvái nem ragadnak bele.

Kacsalábú rákok: az ízletlábúak megtelepülnek a hajótesten Forrás: AFP/Miguel Riopa

A kutatók elmondták, a korábbi ilyen jellegű próbálkozásokkal az volt a gond, hogy a textúra lényegében függőlegesen elrendezett apró redőkből állt, melyek közé a kacsalábú rákocskák továbbra is beékelődtek, és a kagylók is megtelepültek.

Saját, szilikonra épülő fejlesztésüknél a mikroszkopikus léptékű textúra nem tartalmaz ilyen apró réseket.

A new trick to keep barnacles from sticking to ships https://t.co/WYThzbot3x

— NYT Science (@NYTScience) 2018. augusztus 27.

A leginkább gombafejekre emlékeztető megoldás révén érik el azt, hogy az anyaggal bevont felületen, ne alakulhassnak ki ráktelepek.

A koncepció első változatait már tesztelték illetve tesztelik, általában több hónapon át, figyelemmel kísérve egy-egy kisebb teszthajó - például egy jacht - tengeri útjait és dokumentálva a hajótesten tapasztalható változásokat.

Az első eredmények biztatók.

Bár tengeri rákocskák még így is képesek voltak megtelepülni a felületen - köszönhetően egy ragacsos, testükből kibocsátott váladéknak -, arányaiban jóval kisebb telepek alakultak ki, mint a hagyományos megoldásoknál.

Sokba kerülnek a potyautasok a hajók üzemeltetőinek Forrás: AFP/Biosphoto/Christopher Swann

Sőt, volt olyan jármű, mely a Balti- és az Északi-tengeren tett útjai után, hét hónapot követően, teljesen mentes volt a rákoktól.

A gombaszerű textúráról ugyanis a hullámok egyszerűen lemosták a potyautasokat.

Dr. Lars Heepe, a biomechanika professzora, aki a fejlesztést irányítja, elmondta, tovább dolgoznak megoldásuk tökéletesítésén. Hozzátette: minden, szabad szemmel szinte nem is látható, parányi változtatás a textúrán, hozzá is segítheti a rákokat a felületre tapadáshoz, de akár még hatékonyabban távol is tarthatja az apró élőlényeket.