Juncker azt akarja, hogy örökké nyár legyen

Retro alarm clock on wooden table

Az Európai Parlament (EP) idén februárban kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát, és felkérte az Európai Bizottságot (EB), hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra. Most a konzultáció azt az eredményt hozta, hogy az ötlet jó, ezért az EB elnöke már akarja is az óraátállítást. Arra hivatkoznak, hogy nagyon csekély az energiamegtakarítás. Ami igaz is, de a sötét téli reggelekre senki nem gondolt. Pedig megkérdezhetnék az oroszokat, ők már túl vannak rajta.

Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenkénti kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az EB elnöke pénteken a ZDF német országos közszolgálati televíziónak. Az emberek akarata azt jelenti, hogy a több, mint 510 milliós Európai Unióban 4,6 millió ember vett részt a konzultáción, vagyis kevesebb mint egy százalék. Közülük is 80 százalék értett egyet ezzel.

Az óraátállítás vesztésre áll

Ez Junckernek már elég is, magabiztosan jelentette ki, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettőssége.

Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk."

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Chutima chaochaiya/Chutima Chaochaiya

Nincs értelme kikérni az emberek véleményét, ha nem vesszük figyelembe - mondta a luxemburgi kereszténydemokrata politikus, ami nagy igazság, a kérdés csak az, hogy más fontos kérdésekben, például az illegális migráció ügyében miért nem teszik ugyanezt.

Hozzátette: első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az EP-nek és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben.

A július elejétől augusztus közepéig tartott konzultáción 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, 80 százalék az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. Az Európai uniónak 512 millió lakosa van.

Az EP indoklása szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás körül

az egészségi hatások miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű.

Az alábbi grafikonon például az látható, hogy az elmúlt öt évet vizsgálva, az óraátállítással elért megtakarítás az energiafogyasztásban, a legnagyobb mértékben is csak 13 százalékos volt, az előző és az azt követő munkanapokat összehasonlítva:

Average weekday #power demand for the week after the #clockchange is over 6GW lower than the average consumption seen this week. The 13% drop in demand is the largest for more than five years pic.twitter.com/XqZzw2mne6

— Utilitywise Insights (@UTWinsights) 2018. március 22.

Az, hogy nagyon kevés energiát takarít meg a világ az óraátállítással, eddig is ismert volt.

Ugyanakkor a negatív egészségügyi hatásokat semmi nem bizonyítja, maga a kezdeményezés is csak az ezzel kapcsolatos "aggodalmakról" szól.

A szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután náluk állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás.

Az óraátállítás eltörlését javasolja az Európai Bizottság Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az EP és az Európai Unió Tanácsa - a tagállami kormányok szakminisztereit összefogó testület - 2001-ben vezetett be az egész Európai Unióban kötelező irányelvet a nyári és a téli időszámításról, ismertebb nevén az óraátállításról.

A felülvizsgálattal párhuzamosan azonban nem csak az energiamegtakarítást megkérdőjelező tanulmányokra hárult nagyobb figyelem.

Előtérbe kerültek azok a publikációk is, melyek az óraátállítás egészségügyi hatásaira, és ezzel összefüggésben, kedvezőtlen gazdasági hatásaira mutattak rá.

Amit elfelejtenek

A kezdeményezéssel azonban van néhány probléma. Az első, mondhatjuk, adminisztratív jellegű:

az eredeti, időzónák szerinti időszámítás nem a nyári, hanem a téli.

A nyári időszámítás az alternatív, azért vezették be, hogy nyáron később sötétedjen. Vagyis,

ha megszüntetjük az óraátállítást, akkor nem a nyári, hanem a téli időszámításra kell visszatérni.

Persze, senki nem tiltja meg az Európai Uniónak, hogy úgy döntsön, mostantól csak nyári időszámítás lesz. Ebben az esetben valójában

az Uniót az eredeti időzónájához képest eltolják egy órával nyugatra.

Mi a baj a nyári időszámítással télen?

Az oroszok már megpróbálkoztak az örök nyári időszámítással és nem jött be nekik. 2011-ben vezették be lelkesen, aztán két év múlva át is álltak a télire, mert depressziós lett a fél ország.

Amin ugyanis a kezdeményezés pártolói átsiklanak, az az, hogy ettől kezdve télen egy órával később fog felkelni a nap. Ez praktikusan azt jelenti, hogy

Budapesten november 25-től február 9-ig reggel 8 óra után fog kelni a nap. Jelenleg a legkésőbbi napkelte 7.31-kor van. Vagyis a gyerekek két és fél hónapon át sötétben mennek majd reggel iskolába.

És Magyarország ebből a szempontból még szerencsés helyzetben van, ugyanis az időzóna keleti részén fekszik. Ugyanez a változás

Párizsban már azt fogja jelenteni, hogy november 17-től február 15-ig délelőtt kilenckor még sötét lesz.

Ezzel még a franciák is jobban járnak, mint a kezdeményező finnek, ahol a főváros Helsinkiben másfél hónapon keresztül délelőtt 10-kor is sötét lesz.

Vagyis, előre borítékolható, ha az unió bevezeti Juncker mostani kedvenc tervét, az

néhány év múlva vagy visszakozást, vagy a jelenlegi téli időszámításra való áttérést jelenti majd.

Akkor csak nyáron zárnak majd korábban a strandok a Balatonnál, és ennek már jelentős gazdasági hatásai is lennének.

Amit most sem vizsgált senki.