A Budapesti Értéktőzsde 2016-ban készítette el először a BÉT50 kiadványt, azzal a céllal, hogy a hazai gazdasági szféra megismerhesse azokat a magyar vállalatokat, akik kiemelkedő teljesítményt értek el.
Idén újabb 50 középvállalat került be a legsikeresebbek közé, így összesen már 150 hazai cég tartozik ebbe a körbe.
A kiválasztást a szakmai partnerek segítségével végzett kutatómunka előzi meg. A választás idén is olyan vállalatokra esett, amelyek kiemelkedő sikereket könyveltek el a szakmában, illetve a saját piaci szegmensükben.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója szerint, a versenyképesség megtartása érdekében szükséges és elengedhetetlen, hogy a vállalatok hatékony lépésekkel reagáljanak a kihívásokra. Hozzátette, hogy idén újabb 50 hazai vállalat tett oly mértékű lépéseket a növekedés érdekében, amelyek példaként szolgálhatnak a feltörekvő vállalkozások előtt. Minden cégtörténet mögött nagyon komoly cégvezetői és szakmai teljesítmények húzódnak meg, amelyek reményeink szerint újabb vállalkozókat inspirálhatnak.
A konferencia nyitóelőadását a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb kibocsátójaként az OTP Bank elnök-vezérigazgatója tartotta.
Csányi Sándor elmondta, hogy 1995-ös tőzsdei bevezetése óta az OTP a magyar tőzsde meghatározó részvénye, és a fejlődésük azóta is töretlen. A 2002-ben megkezdett regionális terjeszkedésüknek köszönhetően az OTP Csoport fiókjainak és alkalmazottainak mintegy háromnegyede ma már külföldi leánybankhoz tartozik.
Hozzátette, hogy ma már az OTP nemcsak régiós összevetésben nyújt kiemelkedő teljesítményt, hanem egész Európában a második legmagasabban értékelt bankrészvény. Csányi Sándor szerint az OTP Bank idei eredménye történelmi léptékű lesz, eléri az 1 milliárd eurót, vagy nagyon közel lesz ahhoz.
Ennél biztosabbat azért nem lehet mondani, mert nem tudni, hogyan alakul majd az euró árfolyama
Elmondta, most a fiókok és a létszám 75 százalékát, a hitelállomány 60 százalékát és az eredmény 40 százalékát biztosítják a külföldi bankok. Az eredményhez való hozzájárulásuk azért kisebb, mert sok helyen csak kis bankot tudtak vásárolni. A második fázisban a bank ezért elsősorban azokra az országokra koncentrált, amelyekben kicsi volt a részesedése
Az elnök-vezérigazgató egyebek mellett beszélt arról is, hogy a vállalkozások 99,8 százaléka Európában és Magyarországon is kis- és középvállalkozás (kkv), a nem pénzügyi szektorban ők foglalkoztatják az alkalmazottak közel 70 százalékát.
Úgy vélekedett, a Magyar Nemzeti Bank kiváló intézkedéseket tett a gazdaság növekedése és a stabilizáció érdekében - ezek között említette a devizahitelek rendezését, a kamatcsökkentést és a növekedési hitelprogram bevezetését -, eközben olyan intézkedéseket hozva, amelyek eredményeképpen a hitelbővülés nem fog úgy visszaütni, mint a devizahitelek esetében.
Nem minden ágazatban vannak azonban egyformán jelen, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatások, a szállítás és a vendéglátás terén nagyon erős a kisvállalati szektor Magyarországon, míg az iparban keveset találni.