KSH: tovább gyorsult a keresetek emelkedése

acélipar, acélipari munkás
(FILES) In this file photo taken on December 12, 2014 an employee cuts into an aluminium roll at the Constellium factory in the eastern French city of Biesheim. Major steel and aluminium producing nations condemned on March 2, 2018 US President Donald Trump's plan to impose tariffs on the industry, as stock markets plunged on fears of an imminent tit-for-tat trade war. / AFP PHOTO / Patrick HERTZOG
Vágólapra másolva!
Júliusban 12,8 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban 12,1 százalékkal nőttek a munkajövedelmek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek emelkedése ezzel tovább gyorsult a májusi 10,9 és a júniusi 11,2 százalékos emelkedés után.
Vágólapra másolva!

A reálkeresetek júliusban 9,1 százalékkal, január-júliusban 9,4 százalékkal haladták meg a múlt év azonos időszakában regisztrált szintet a júliusi 3,4 százalékos és az első héthavi 2,5 százalékos inflációval számolva.

A vállalkozásoknál 11,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek tavaly júliushoz viszonyítva, a költségvetési szektorban 16,9 százalékos volt a növekedés.

Illusztráció Forrás: AFP/Patrick Hertzog

A bérek növekedése a várakozásokat felülmúlta, ennek részbeni oka a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására - írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 326 700 forint volt, míg a nettó átlagkereset 225 800 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket.

Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 337 100 forint volt a hónapban.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,8 százalék volt az előző havi 10,1 százalék után, így újra gyorsuló ütemben nőnek a bérek a versenyszférában.

A közszféra bérei kiugró ütemben, 16,9 százalékkal emelkedtek, amiben jelentős szerepet játszanak a bónuszkifizetések.

A keresetek változása Magyarországon Forrás: Takarékbank

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,5 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 2,6 százalék volt, míg a közszférában 1,3 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

2018-ban 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk, 2019-re jelenleg 9 százalékos átlagos növekedést valószínűsítünk, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások

- írja az elemző.

Idén a várt 2,8 százalékos éves infláció mellett ez 8,2 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet az emelkedés,

2013-tól 2018 végéig pedig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 44 százalékkal nőnek a reálbérek.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy ismét gyorsul az üteme.