A magyarok 57 évesen szeretnének nyugdíjba menni

2018.09.24. 15:00

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedését várják, a magyarok szeretnének már 60 év alatt nyugdíjba vonulni. A 30-59 évesek körében a megtakarítással rendelkezők aránya 70 százalékra nőtt – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Meglehetősen pesszimisták a magyarok a várható nyugdíj szempontjából: arra számítanak, hogy átlagosan a fizetésük 47 százalékát kapják majd kézhez, miután átlépik a korhatárt. A válaszadók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, azonban várokozásuk szerint ezt – a korhatár emelkedése miatt – majd csak 69 évesen tehetik majd meg.

Markáns különbségeket tárt fel a bank legfrissebb biztos jövő indexe a megtakarítások, a nyugdíjba vonulás és az anyagi helyzet megítélését nézve.

IllusztrációForrás: BSIP/B. BOISSONNET / BSIP/B. Boissonnet

„Kedvező, hogy a második negyedévben a 30-59 éves korosztály 59 százaléka pozitívan értékelte jelenlegi anyagi helyzetét. A megtakarítással rendelkezők tábora pedig a 2017-es 63 százalékról 70 százalékra nőtt. Miközben a korábbi 37 százalékról 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek nincs semmilyen tartaléka" – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. A felmérés szerint a 30-59 éves korosztályban megtakarítással rendelkezők tartalékainak átlagos összege 1,2 millió forintra rúgott.

Bár egyre többeknek van megtakarítása, a kutatásból kiderült, hogy

33 százaléknak kevesebb, mint 500 ezer forintja van, 25 százalék 0,5-2,9 millió forinttal rendelkezik, míg mindössze 12 százaléknak van több mint 3 millió forintos többlete. Az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget.

Így nem meglepő, hogy a magyarok átlagosan mindössze hat hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának. A válaszadók 40 százaléka pedig maximum egy hónapig tudna megélni. Kedvezőbbek a kilátások a fővárosban, ahol átlagosan 9 hónapig tudnák finanszírozni kiadásaikat.

IllusztrációForrás: Origo

Nyugdíjkilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve – tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve – minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.

A megkérdezettek azt várják, hogy a mostani jövedelmük átlagosan 47 százalékát kapják nyugdíjasként. A válaszok azonban elég változatosak: 8 százalékuk szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat, 13 százalékuk pedig nem tudja, hogy mire számíthat. Mindössze 5 százalék számol azzal, hogy a fizetésének 80-89 százalékához hozzájut a nyugdíjba vonulás után.

57 évesen szeretnének, de csak 69 évesen tudnak majd nyugdíjba menni

A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére inkább korábban hagynák abba a munkát: átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt.

A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket, ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, 78 százalék arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd bevétel kiegészítésként.

Ezzel összefüggésben a jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a megkérdezettek: 44 százalék gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd. Ennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalék betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.

IllusztrációForrás: Gravofom

A kutatásból az is kiderül, hogy mekkora összeggel lennének boldogok nyugdíjas korukban a magyarok: véleményük szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. Ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből a válaszadók szerint egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik nyugdíjasként is, 48 százalékuk viszont tart attól, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.

Kuruc Péter elmondta: a biztos jövő index szerint a többség tisztában van azzal, hogy lépnie kell: 78 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a nyugdíjjal foglalkozzon.

Márpedig a cég kalkulációi szerint aki 30 évesen havi 10 ezer forintos rendszeres megtakarítással készül a nyugdíjas éveire, az 10 millió forintra számíthat. Ezzel szemben, aki 45 évesen lát neki a spórolásnak, ugyanezt az összeget havonta közel 30 ezer forinttal tudja csak elérni. A szakember továbbá kiemelte, hogy a nyugdíjbiztosítás, mint az egyik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma egy jó alternatíva, hiszen a hozamokon felül az állami támogatás – egész pontosan adójóváírás – összege évenként elérheti a 130 ezer forintot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK