Így öntöznek a sivatagban tengervízzel

Sahara Forest Project
A picture taken on September 7, 2017 shows freshly-cultivated cucumbers at the Sahara Forest Project Launch Station in the Jordanian Red Sea resort of Aqaba. Through an innovative combination of saltwater cooled greenhouses, desalination technologies, solar power production facilities and revegetation zones, this facility, which covers three hectares of arid land, will be a powerful demonstration of green growth opportunities in dry regions. / AFP PHOTO / Khalil MAZRAAWI
Vágólapra másolva!
A tavaly szeptemberében indított kezdeményezés lényege, hogy az ország rendkívül sivatagos területén olyan üvegházat hozzanak létre, amely napenergiával működik, és a Vörös tengerből származó sósvizet használja fel a növények termesztéséhez, hűtéséhez és melegítéséhez egyaránt.
Vágólapra másolva!

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint

2050-re az élelmiszertermelést további 50 százalékkal kell megnövelni, hogy elláthassuk a bolygó növekvő népességét.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a bolygó határain belül korlátozott termőföld áll rendelkezésre – foglalta össze Sylvie Wabbes-Candotti, a FAO sürgősségi és rehabilitációs tisztviselője.

A Sahara Forest Project keretében termesztett uborka Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

Jelenleg az élelmiszertermelés a globális édesvíz-fogyasztás mintegy 70 százalékát használja, miközben az üvegházhatást okozó gázok 25 százalékát bocsátja ki.

Jordánia a világ egyik vízben szegény országa: évente kevesebb, mint 150 köbméter víz jut egy lakosra

– az Egyesült Államokban például 9 ezer köbméter. Ugyanakkor az országban magas a napsütéses órák száma, az év 365 napjából 330-on süt a nap. Ráadásul Jordániának van egy rövid partszakasza a Vörös tengernél, és onnan elegendő vizet nyernek a Sahara Forest Projectnek.

A projekt koncepciója igen egyszerű: a napenergia segítségével sótlanítják a vizet, a desztilláció során ráadásul még hűti is a levegőt, és a sótlan vízzel táplálják az üvegházban termő növényeket. Ráadásul amennyiben a módszer sikeresen alkalmazható,

Jordánia képes lesz nemcsak az ország lakosainak megtermelni a szükséges mennyiségű élelmiszert, hanem akár még a kivitelre is jut – jelenleg a közel-kelei állam élelmiszer-szükségletének 98 százaléka importból származik.

Ugyan a projekt tavaly szeptemberben indult, a kezdeményezés számára már korábban elkülönítettek 200 hektárnyi földterületet annak a reményben, hogy a következő években majd folyamatosan duplázódni fog a felhasznált terület.