22 ezer milliárd dolláros problémája van Ázsia tehetős családjainak

Young woman in international airport looking at the flight information board, checking her flight

Sajátos, egyszerre jogi és kulturális vonatkozásokat is felvető problémával kell szembenézniük Ázsia családjainak, pontosabban a tehetősebbeknek. A Bloomberg arról ír, hogy hiába a temérdek pénz, a hatalmas vagyon, melyek felett diszponálnak, a fiatalabb generációk tagjai korántsem érezhetik biztosítottnak anyagi szempontból felhőtlen életüket. Ázsiában ugyanis komoly gondot okoz az a kérdés, hogyan és milyen módon történjen a vagyon átörökítése a famílián belül – amelyről sokszor azt sem tudni egyértelműen, hol húzódik benne a személyes és az üzlethez kapcsolódó vagyon határa.

Rengeteg pénz koncentrálódik azokban a befektetési alapokban, melyek gazdag családok vagyonát kezelik. Az UBS Group és a Campden Wealth friss jelentést adott ki ezeknek a családoknak az anyagi helyzetéről, melyből az is kiderül - ahogy az Investor.hu beszámolójában olvasható -, mibe fektetik pénzüket a tehetős famíliák. Az örökösödéskor jelentkező problémákat azonban ők sem tudják kikerülni.

Itt a leggyorsabb a növekedés mértéke

Globális viszonylatban vizsgálva a kérdést, a Capgemini összesítése alapján, a legnagyobb családi vagyonok Ázsiában halmozódtak fel, és emellett ott nő a leggyorsabban azok mértéke.

A 2016-2017-es időszakot vizsgáló jelentés szerint, az ázsiai befektetőcsaládok összesen közel 22 ezer milliárd dollárnyi vagyon felett rendelkeznek.

Ázsiában mozgatják a legnagyobb vagyont a családi befektetők Forrás: Bloomberg

Ez a felfoghatatlan nagyságú összeg közel 600 ezer milliárd forintot jelent. Viszonyításként: Magyarország mintegy 36 ezer milliárd forintnak megfelelő GDP-t állított elő tavaly.

Ezzel ez a térség vezeti a befektetőcsaládok mozgatta vagyon globális ranglistáját, minden más nagy térség előtt.

Kulturális és jogi probléma is egyben

A legtehetősebb befektetőcsaládokról a The Global Family Office 2014 óta megjelenő riportja ad gazdasági szemléletű összegzést, előtérbe helyezve befektetési alapjaik eredményeit. A legutóbbi jelentésben közel 250 családot vizsgáltak, kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt. A kutatás azonban nem kizárólag a száraz pénzügyi adatokra épül: az elemzők több mélyinterjú felvételével próbálják jobban megérteni például azt, mi motiválja a családok befektetési döntéseit, milyen elvek és viták mentén jutnak dűlőre a tagok.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Andrii Yurlov/Andrii Yurlov

De az örökösödés kérdése is éppúgy körüljárható ezen a módon. Ez - úgy tűnik - egyre komolyabb kihívás az ázsiai térségben. Például az ázsiai pacifikum családjainál,

csak 39 százalékuknak van forgatókönyve a vagyon leszármazás szerinti elosztásának menetére.

A többinél viszont a családtagok maguk is vitára és nehézségre számítanak akkor, ha az anyagiak további sorsát kell majd tisztázniuk.

A probléma egyik vonatkozása jogi jellegű. Számos olyan família van a térségben, akik vagyonukat egy, vagy legfeljebb két generáció alatt halmozták fel. A túl gyorsan jött pénz mellett pedig még nem fordítottak gondot arra, hogy annak az idősebbek halála utáni sorsáról és elosztásáról rendelkezzenek.

Nehezíti a helyzetet, hogy több országban a jogszabályi környezet sem ad világos útmutatást arra, mire kell odafigyelni a család jövőbeni pénzügyi helyzetének előkészítésekor.

A családi vagyonok ügye túlmutat a belső viszályokon, a rendezetlenség komoly problémákat is felvethet a gazdaságban egyes szektoraiban (illusztráció) Forrás: Getty Images/iStockphoto/ekaterinapokrovsky.com/Ekaterina Pokrovsky

Az egyik kardinális pont viszont legalább annyira kulturális vonatkozású, mint amennyire jogi és gazdasági természetű kérdéseket is felvet.

Igen gyakori, hogy az a családtag, aki megteremtette a vagyont, még életben van. Ilyen esetben pedig a családok jelentős része nem készít öröklési tervet, egyszerűen nem is beszélhetnek a jólétet megalapozó személy haláláról

- mondja Karim Mrani-Alaoui, aki egy szingapúri családi befektetési alap vezető tanácsadója, utalva a kulturális különbségekre. Míg a nyugati világ nagy vagyont felhalmozó családjai - a Rothschildsok vagy a befekető J.P. Morgan mögött állók, a néhai alapító családtagjai - általában régre visszanyúló, egyértelmű vagyonfelosztási és öröklési szabályokkal rendelkeznek,

addig a felemelkedő ázsiai befektetőknél ennek nincs ilyen kialakult gyakorlata.

Illusztráció Forrás: Getty Images/nullplus/Nullplus / Razvan Chisu

Sokszor tovább nehezíti a helyzetet - teszik hozzá egy másik szingapúri alapnál -, hogy a magánvagyon és az üzleti tevékenységhez kapcsolódó vagyon nem válik szét egyértelműen. Így értelemszerűen rendelkezni is nehéz azok sorsáról.

Az Ernst & Young egyik munkatársa pedig megemlíti: a családi viszályok miatt nem ritka az sem, hogy nem hogy egyezséget nem kötnek időben az örökösök a vagyonfelosztásról, hanem a közöttük lévő rossz viszony miatt, csak a bíróságon hajlandók egymással szóba állni, hosszadalmas procedúrák során.

Sokkal több, mint családi pertpatvar

A befektetőcsaládok ügyeire rálátók azt mondják, a kérdés gazdasági vonatkozásai miatt, nem lehet elég komolyan venni az örökösödés problémáját.

Olyan vagyonokról van szó, melyek működése vagy szétzilálása, érzékelhető makroökonómiai hatással bírhat az adott térségben.

Az elemzők természetesen ismernek számos pozitív példát, amikor a vagyon megalapozója és örökösei még időben és egyetértésben rendezik a jövőbeni kérdéseket.

Illusztráció Forrás: Imaginechina/Xie Zhengyi

Ugyanakkor a felmérések szerint, csak az érintett családok 32 százaléka dolgozik jelenleg az örökösödési forgatókönyvökön, 21 százalékuk nem foglalkozik vele, a családok 7 százalékánál pedig nem tudták megmondani, náluk van-e erre vonatkozó szabály.