Tyúkokkal, arannyal és nyulakkal törne ki a válságból Venezuela

http://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-photography-chicken-farm-image23916957

Minden ezt célzó kormányzati próbálkozás ellenére, nem akar magára találni Venezuela gazdasága. Az Origo is írt arról, hogyan próbálja a caracasi vezetés az új szuverén bolivarral letörni az elszabadult hiperinflációt. Most - írja a BBC - újabb ötletek születtek, illetve indultak el kormányzati kezdeményezések.

A kriptovalutákkal foglalkozó, brit székhelyű ügynökség, az Initial Coin Offerings (ICO) adatai szerint, idén eddig 20 milliárd dollárnak megfelelő értékben nőtt a kriptodevizák érmekínálata a piacokon. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult Venezuela 'petro' névre keresztelt saját kriptovalutájának februári bevezetése, melyet a kormány az egyik eszköznek szánt a gazdaság talpraállításában.

Focizó fiúk San Cristóbal városában, a tavaszi választások idején Forrás: AFP/George Castellanos

A petro két szempontból is különleges. Egyrészt értékét az olaj mennyiségéhez kötik, márpedig kőolajból Venezuelában rengeteg van, a világ egyik legjelentősebb tartalékával rendelkezik. (Egyesek szerint problémáihoz is épp a gazdaság túlzó olajfüggősége vezetett.) Másrészt ezzel a világ egyetlen olyan kriptovalutája, aminek értékét - szemben a kriptopénzek egyik legfontosabb tulajdonságával - központilag határozza meg egy kormányzat, mégha csak közvetett módon is.

Venezuela azt állította korábban, hogy 735 millió dollárnak megfelelő értékben bocsátott ki petrot, amivel az rögtön

2018 negyedik legnagyobb kriptovalutájának számítana.

Már ha igazak az állítások, aminek ellenőrzésére vajmi kevés esély illetve lehetőség van.

Sőt, egyes szakértők megjegyzik, bármennyire is furcsa, még mostanáig sem tisztázott egészen, hogyan is képzelik el Venezuálában a petro értékének olajhoz rendelését, már csak azért sem, mert az olajkiteremlési adatok sem állnak rendelkezésre hitelesen. Azaz, senki nem tudja, valójában mennyi olajdhoz mennyi petrot kellene rendelni.

Az új venezuelai fizetőeszköz, a "szuverén bolivar" (Bolivar Soberano) egy caracasi bankban, 2018. augusztus 20-án, az új pénz bevezetésének napján Forrás: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Aranyba menekítés

A petro mellett, Nicolás Maduro elnök és környezete az aranyban találta meg a másik eszközt a csődből való kilábaláshoz (az ország hatalmas, mintegy 150 milliárd dolláros adósságot görget maga előtt). A hónap elején jelentették be az aranymegtakarítási program elindítását. Ennek lényege, hogy a venezuelaiak pénzükért tanusítványokat kaphatnak, amely később 1,5 vagy 2,5 grammos aranydarabkára válthatók be. De a kormány fizikai arany biztosításával támogatna meg bizonyos szociális juttatásokat is.

Ezt a lépést Caracas arra alapozza, hogy az ország területén található a világ negyedik legnagyobb aranybányája - legalábbis ezt állítja a kormány, noha

Venezuela még a tíz legnagyobb aranykitermelő ország listáján sincs rajta.

Az iparügyi miniszer pedig azt nyilatkozta, 12 millió bolivar, ami a programból befolyhatna a kasszába, segítene helyrebillenteni a fiskális egyensúlyt és megvédeni a szociális kiadásokat. Mindezt egyes elemzők különösnek találják, mert még ha figyelembe is veszik, hogy a bolivar árfolyama rendkívül bizonytalan minden más valutához képest, ez a pénz nagyjából 200 ezer dollárnak felelhet meg.

A közgazdászok hozzáteszik: mindez persze akár működhet is, de úgy, mint a petronál, a siker a kormány hitelességétől függ.

Illusztráció Forrás: 123rf

Nyulak a városban

A legmeghökkentőbb ötlet talán az, ami Maduro elnök egyik korábbi Twitter bejegyzése kapcsán látott napvilágot. Ebben az elnök rengeteg tyúk és csirke között látható, valamint azt, hogy begyűjti a baromfiak tojásait.

La agricultura urbana es un concepto revolucionario. El camino a la prosperidad no está con el capitalismo, sino con una Patria solidaria que produce. Ya están aprobados los recursos, #JuntosTodoEsPosiblepic.twitter.com/lsZaKAuoHX

— Nicolás Maduro (@NicolasMaduro) 2018. március 18.

Az elnök a videón arról beszél, hogy mindenki képes lehet magának megtermelni az élelmiszert - esetleg közvetlen környezetében értékesíteni -, még a városiak is. Ezért a kormány azt szorgalmazza, hogy baromfiak tartásával minél több mindenki legyen önellátó, amíg az ország ki nem kecmereg a gödörből.

Ha én és a feleségem meg tudjuk csinálni, miért ne lenne képes erre bárki más?"

- teszi fel a kérdést a városi haszonállat-tartásra buzdító venezuelai vezető.

Nem ez az első ötlete a kormánynak az élelmezési gondok megoldására. Korábban nyulak osztásával próbáltak segíteni a gondokon, arra biztatva az embereket, hogy szaporítság majd levágás után, fogyasszák el az állatokat.

A program azonban felemás eredményt hozott.

Freddy Bernal, a kormány agrárminisztere azt mondta,

felvilágosító kampányok indítását látják szükségesnek azért, hogy az emberek megértsék, mi a céljuk a nyulakkal.

Azokat ugyanis a lakosság jelentős része, ahelyett hogy levágta volna, háziállatként kezdte gondozni.

Illusztráció Forrás: Dreamstime

Ötszázmillió dollár az ár

A válság miatt Venezuelából több mint 2 millióan menekültek el a szomszédos országokba.

Néhány nappal ezelőtt Nicolás Maduro venezuelai elnök az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (HCR) ötszázmillió dollárt kért a venezuelai menekültek hazatelepítéséért cserébe - jelentették be a venezuelai gazdasági kabinet ülésén csütörtökön, amit az állami televízió is közvetített.

Beszédében az elnök kifejtette, hogy ebből az összegből repülőgépeket bérelne azok számára, akik a hazatérést választják.

Mégsem akarhatjuk, hogy gyalogoljanak"

- tette hozzá ironikusan.

Az ülés során Maduro úgy tett, mint aki nem emlékszik a HCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) újonnan kinevezett, a venezuelai menekültügyért felelős biztosának, Eduardo Steinnek a nevére - aki egyébként korábban Guatemala alelnöke volt-, s akit úgy említett, mint "azt az ellenőrt, aki a venezuelai migrációt felügyeli".

Papírjaikra várakozó venezuelai menekültek Peru fővárosában, Limában Forrás: AFP/Cris Bouroncle

A környező latin-amerikai országok egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő menekültáradattal: a Venezuelával szomszédos Kolumbia már jelezte az ENSZ-nél, hogy

nem képes egyedül megoldani a menekültáradattal járó nehézségeket.

Hivatalos adatok szerint már csaknem 3000 venezuelai tért vissza a hazájába, azonban még mindig körülbelül 2,3 millióan élnek külföldön (ez a 30,6 millió lakosú ország 7,5 százaléka). Ebből 1,6 ,millióan 2015 után hagyták el az országot a hiperinfláció és az élelmiszerhiány miatt.