A gén- és sejtterápia lehet a század legnagyobb húzóágazata

digitális halhatatlanság
The unit 613 of the French National Institute for Health and Medical Research (Inserm) carries researches on molecular and epidemiological genetics in Brest, France, The cell therapy and genic therapy laboratory, used for researches on genetic diseases such as mucoviscidosis, hereditary pancreatitis, idiopathic hemochromatosis etc, Here, a technician examines cells with a fluorescent microscope. Brest (Chu) CHU BREST-GARO/PHANIE
Vágólapra másolva!
Hihetetlen fejlődésen mennek át az orvosi, gyógyító célokat szolgáló humán génterápiás eljárások. Elérkezett annak a kora, amikor a magasan képzett orvosok és génterapeuták a problémás, öröklődő betegségekért felelős géneket speciális eljárásokkal, az emberi testen belül képesek "megszerelni" - írja a BBC. Ez új határokat nyithat az alkalmazott géntudományokban, egyszersmind azt is jelzi: a jelenleginél jóval több, ezen a területen dolgozó munkavállalóra lenne szükség.
Vágólapra másolva!

Nagyléptékű fejlődés előtt állnak az emberek egészsége érdekében folytatott gén- és sejtterápiás eljárások. Egy génterápiás szaklap szerint a humángyógyászatban jelenleg szerte a világon mintegy 2700 klinikai génterápiás eljárást alkalmaznak, illetve állnak engedélyezés alatt. Főként a rák egyes fajtái, az izomsorvadás és a sarlósejtes vérszegénység elleni küzdelemben vetik be azokat. A kísérletek mögött álló kis génterápiás vállalatok többsége partnerkapcsolatokkal bír vagy befektetéseket kapott a nagy gyógyszergyáraktól, mint például a Bayer, a GlaxoSmithKline, a Pfizer, a Merck és a Novartis. Ezek a cégek egyébként maguk is egyre nagyobb számban igénylik a szakképzett genetikusokat.

Zajlik a munka egy orosz molekuláris kutatólaborban Forrás: AFP/Alexander Nemenov

A genetikusok mellett azonban más, rokon tudományok és szakmák művelőire is szükség van a "genomikus medicina új korszakában", ahogy az időszakot Sandy Macrae, egy újszerű, az emberi testen belül végrehajtott génterápiás eljárást kifejlesztő biotechnológiai vállalat vezetője jelöli.

A génterápiának, mint iparágnak, magasan képzett szakemberekre van szüksége.

Genetikusokra, orvosokra, molekuláris biológiával foglalkozókra, virológusokra, biomérnökökre és kémikusokra egyaránt építene az ágazat.

Ám ez még nem minden: a terület neves szakemberei állítják, itt ugyanúgy szükség van az üzleti-gazdasági szemléletre, ahogy más iparágakban is. Égetően kellenek továbbá azok az analitikus szakemberek - bioinformatikusok -, akik hatékonyan tudják támogatni az eljárások fejlesztését a kutatások során keletkező, döbbenetes mennyiségű adatsor számítógépes elemzésével.

- állítja Michele Calos, az Amerikai Gén- és Sejtterápiás Társaság elnöke, egyben a Stanford Egyetem genetika professzora.

Illusztráció Forrás: Phanie/CHU BREST-GARO/PHANIE/Chu Brest-Garo

Úgy tűnik, a már működő kutatócégek és a folyamatosan megalapított újak - a gyógyszergyártókkal együtt - rengeteg potenciális munkavállalónak tudnának lehetőséget ajánlani, már a jelenben, és a közeli jövőben is.

Mekkora üzlet a génipar?

Például a brit kormányzati előrejelzések szerint ezen a területen több mint 18 ezer új munkahely létrejöttére lehet számítani 2030-ig. Az USA munkaügyi hivatala hasonló számokat közöl. A biomedikusok számában 7 százalékos, a kutatók számában 13 százalékos emelkedésre számítanak, ami 17 500 új álláshelyet jelent a közeljövőben.

A génmódosítási eljárások piaca pedig már most hatalmas üzlet.

A számítások szerint globális volumene 2017-ben 6,28 milliárd dolláros üzletet jelentett. Ez mintegy 1700 milliárd forint.

A várakozások pedig elképesztők a szektor növekedésével kapcsolatban. Egyes becslések szerint a piac értéke a következő öt évben akár meg is duplázódhat.

A világ vezető országai sorra jelentik be, hogy növelik a kormányzati ráfordításokat az eljárásokkal kapcsolatos kutatások támogatására.

Például a brit kormány idén eddig 76 millió dolláros támogatást juttatott egy új gén- és sejtterápiás központ létrehozásába.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library/Pasieka

A genetikai szintű beavatkozások és eljárások körül, az orvosi, gazdasági és szociális vonatkozásokon túl, mindig felbukkannak az etikai megfontolások is. Az emberi és az állati egészséget szolgáló eljárások kapcsán Európában a legszigorúbb a szabályozás, míg a fejlesztések másik fontos térségében, az USA területén, más típusú, némileg lazább keretek között dolgozhatnak a kutatók.

Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni Kínáról sem, mely a génszerkesztési eljárások kapcsán a világ egyik vezető országa. A korábban a szaktudást külföldön megszerzett első úttörők ma a fiatalabb genetikusokat tanítják otthon. Kínában több száz kísérleti eljárás fejlesztése folyik, csak az idei évben, és 86 olyan páciensről adtak jelentést, akiken rákbetegségekkel, illetve a HIV-vírussal kapcsolatos eljárások kidolgozását végzik. Peking pedig a legutolsó ötéves tervben dollármilliárdoknak megfelelő összeget irányzott elő a munka támogatására.