Az év első nyolc hónapjában 22,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye a tavalyi 29,7 százalék után. Az augusztusi növekedés ebben az évben átlagosnak számít, a negyedik legmagasabb adat az első nyolc hónapban, az előző két nyári hónapban - júniusban és júliusban - 28,2, illetve 38,0 százalékos növekedést regisztrált az ágazat.
Az épületeknél augusztusban is az ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.
Az építőipar folyó áron számolt kibocsátása augusztusban 327,930 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban pedig elérte az 1864,880 milliárd forintot, aminek 56,2 százaléka a magasépítésből, 43,8 százaléka a mélyépítésből származott.
A megkötött új szerződések volumene 4,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, amiben feltehetőleg szerepet játszott, hogy az előző hónapban viszont több mint kétszeresére, 134,4 százalékkal nőtt.
Ezzel együtt az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 58,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 79,8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kiemeli, hogy az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1.5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot.
Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet.
A szakértő szerint a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robusztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Hozzáteszi, hogy ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a 2019 utáni ÁFA visszaemelkedés jelentős érvágás lesz a beruházások esetében és már jelenleg is csökkenést mutatnak az építési engedélyszámok.
Ezt ellensúlyozhatja majd, hogy az itt felszabaduló munkaerőt a rengeteg infrastrukturális beruházásra át lehet csoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét, így viszont a már jelenleg is kritikus állapotban lévő hazai lakóingatlan állomány minősége még tovább fog erodálódni. 2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítunk, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robosztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés.