Fehéraranyban úszik a Nílus deltája - képek

Al-Hauaber, 2018. október 17. Frissen szedett gyapotot mutat egy egyiptomi munkás a Kairótól északkeletre fekvő Sarkia kormányzóságbeli al-Hauaber közelében 2018. október 16-án. A térségben fehér aranyként is emlegetett egyiptomi gyapot kivitele 6,9 százalékkal nőtt a 2017/2018-as pénzügyi évben. A kormány egy 30 hónapos állami támogatású gazdasági terv keretében tizenegy pamutszövő üzemet korszerűsít, hogy az ország jelentős textilipari exportcikke, a hosszúszálú pamut visszanyerje egykori világhírét. 2018-ban a gyapotültetvények területe másfélszeresre, 141 ezer hektárra nőtt az előző évi 92 ezer hektárhoz képest, és a termőterületet a tervek szerint 2019-ben 180 ezer hektárra bővítik az észak-afrikai államban. MTI/EPA/Háled el-Fiki

Egyiptomban időszámításunk után 800-ban ismerték meg a gyapotot, azonban kereskedelmi célokra  csak 1822-től kezdték használni. A 19. század második felében az egyiptomi gyapjú akkor indult el világhódító útján, amikor a tengerentúlon kitört az amerikai polgárháború, és emiatt egy időre leállt az Európába irányuló amerikai export. Míg 1862-ben Egyiptom még csak 16 millió dollár értékben exportált gyapjút, addig 1864-ben a gyapotkivitel értéke az 54 millió dollárt is meghaladta. A mostani egyiptomi kormány pedig úgy döntött, hogy feltámasztja ezt a tradicionális ágazatot.

Egyiptomban a fehéraranyként is emlegetett gyapot kivitele 6,9 százalékkal nőtt a 2017/2018-as pénzügyi évben. A kairói kormány egy 30 hónapos állami támogatású gazdasági terv részeként 11 gyapotszövő üzemet korszerűsít, hogy az ország jelentős exportcikke, a hosszúszálú pamut az ágazat húzóerejévé válva visszanyerje egykori világhírét.

Idén a gyapotültetvények területe másfélszeresre, 141 ezer hektárra nőtt az előző évi 92 ezer hektárhoz képest, és a termőterületet a tervek szerint 2019-ben 180 ezer hektárra bővítik az észak-afrikai államban.

Az alábbi képre kattintva megtekintheti látványos galériánkat a gyapotszedésről.