A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset 331 410 forint volt. A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal 332 700 forintra nőtt augusztusra a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül. A költségvetési szférában 332 600 forint, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, mivel tavaly augusztusban átlagosan 20 ezer forinttal nagyobb volt az egyszeri nem rendszeres kifizetés, mint idén.
A rendszeres jövedelmek az állami szektorban 9,3 százalékkal emelkedtek,
míg a prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések az egy évvel korább negyedére csökkentek. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 213 600 forint volt idén augusztusban, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 100 forintra becsülhető.
Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 213 600 forint volt idén augusztusban, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 100 forintra becsülhető.
A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A feldolgozóiparban átlagosan 10,9, az építőiparban 11,9 százalékkal nőttek egy év alatt az átlagkeresetek és ezzel 321 ezer illetve 242 ezer forintot értek el. A kereskedelmi és gépjármű javítási szolgáltatások területén 285 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset, az idegenforgalomban és vendéglátásban 208 ezer forint volt az átlagkereset 12,3, illetve 13,8 százalékos emelkedés eredményeként.
A pénzügyi, biztosítási szektorban 8,4 százalékos emelkedéssel 521 ezer forintra nőttek a keresetek, de nem sokkal kevesebb, 514 ezer volt a bruttó keresetek átlaga az infokommunikációs szektorban, ahol 10,4 százalékos éves emelkedés volt megfigyelhető.
A Takarékbank szakértői idén 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt.
A 2019-es évre jelenleg 9.1 százalékos átlagos növekedést prognosztizálnak, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások. Idén a várt 2.9 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2019-ben 6 százalék lehet az emelkedés, 2013-tól 2019 végéig pedig 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy ismét gyorsul az üteme.