Elképesztő gazdasági eredményt produkált a magyar reklámpiac

2018.11.09. 20:00

A közép-és kelet-európai reklámpiac rohamléptekkel nőtt az elmúlt évben is. Bár a televízió maradt a legjelentősebb hirdetési felület a térség legtöbb országában, az online platformok szinte mindenütt egyre jobban felzárkóztak mögötte – derül ki az idei CANnual Reportból. A Café Communications és a weCAN szakemberei által szerkesztett kiadvány arra is rámutat, hogy a reklámozók 2 milliárd euróval költöttek többet 2017-ben, mint az azt megelőző esztendőben.

A Café Communications, valamint a közép-és kelet-európai, független reklámügynökségeket tömörítő hálózata, a weCAN Varsóban mutatta be éves reklámpiaci jelentését, a CANnual Report-ot, amely immár negyedik alkalommal elemzi a kommunikációs szektor legújabb regionális trendjeit.

Jól teljesített az egész régió

A 2018-as jelentés az alábbi országok adatait és azok összefüggéseit vizsgálja: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A kiadványból kiderül, hogy az erőteljes reklámpiaci növekedés motorja a térségben Oroszország, ahol csak a digitális hirdetésekre 700 millió euróval többet költöttek tavaly, mint 2016-ban.

IllusztrációForrás: [origo]

Mellettük a közép-és kelet-európai országok szintén lendületes fejlődést mutattak Horvátország és Bosznia-Hercegovina kivételével. Utóbbi kettőnél a térség egyik legnagyobb vállalatának, az Agrokor-nak csődközelbe kerülése visszaesést eredményezett a lokális reklámköltésekben.

A teljes közép- és kelet-európai hirdetési piac értéke elérte a nettó 13 milliárd eurót.

Ez hozzávetőlegesn 4,3 ezer milliárd forint.

Online versus tévé

A riport rámutat arra a trendre is, hogy az online videók egyre népszerűbbek a térségben, de még a televízió mögé szorulnak. Legalábbis egyelőre. Csehország, Magyarország és Litvánia kivételével, továbbra is a tévékhez folyik be a legtöbb reklámbevétel. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy

a televíziós csatornák az átlag közép-és kelet- európai reklámtorta 45 százalékát viszik el, míg az online média részesedése „csak" 30 százalék körül mozog.

A televízió egyeduralmával kapcsolatban azonban jóval árnyaltabb a kép, a reklámbevételeket és azok növekedési ütemét összevetve.

Míg a televíziós hirdetésekre elköltött pénz átlagosan 8 százalékkal nőtt a régióban, addig ez az összeg az online videók esetében 26 százalékkal emelkedett 2017-ben.

Ez azt mutatja, hogy a videós tartalmak ütemesen zárkóznak fel a televízió mögött. A folyamat pedig nem áll le, hanem még inkább gyorsul a jövőben.

A tévé  még mindig előzi az online csatornákatForrás: Getty Images/iStockphoto/lev dolgachov/Lev Dolgachov

Nőtt a tévé és erősödött az online Magyarországon is

A visegrádi négyek közül egyedül Lengyelország múlta alul korábbi eredményeit. Csehországban és Szlovákiában is erősödésről számoltak be a piaci szereplők, hazánkban pedig markánsan, 17 százalékkal nőtt a médiapiac tavaly az egy évvel korábbi szinthez képest. Magyarországon a legnagyobb megrendelő az állam volt, amely közel 32 millió eurót költött reklámokra, ez az összeg duplája annak, amit a sorban mögötte álló Magyar Telekom fizetett ki nettó értéken a hirdetésekért (közel 15 millió euró).

Idehaza a hirdetőkért folyó tévé – online párharcban az utóbbi áll inkább nyerésre, de a televízióknak sincs igazán oka panaszra.

A digitális költések két éve lekörözték a televíziót, és az online fogyasztás továbbra is folyamatosan nő. A lakosság magasabb státuszú tagjainak már több mint 90 százaléka naponta internetezik. Az ebben a szegmensben keletkező hirdetési bevételek 53 százalékát pedig a külföldi tulajdonban lévő felületek, a Facebook és a Google szerezték meg.

Az online költések jelentős része a Facebook-ot és a Google-t gazdagítjaForrás: Origo

Tavaly a digitális csatornák szerepe felértékelődött a hirdetési kampányokban, a televízióé vele szemben tovább zsugorodott, többek között azért is, mert a tévénézéssel töltött idő szinte minden hazai célcsoportban csökkent. Ennek ellenére a 2017-es év így is gyümölcsöző volt a tévék számára. A reklámozók 7,5 százalékkal többet költöttek televíziós megjelenésekre, mint egy évvel korábban. Ennek a növekedésnek a motorja elsősorban az állam volt, ami mára azt eredményezte, hogy itt az összes reklámköltés 12 százaléka központi forrásból származik.

Magyarország régiós második

Annak érdekében, hogy a reklámgazdaság értelmezéséhez a riport szerzői felállították a weCAN rangsort, amely évről évre a 15 közép-kelet-európai ország reklámpiacának teljesítményét hasonlítja össze az egy főre jutó hirdetési kiadások százalékos összevetésével, az adott ország egy főre jutó, nominális GDP-jére vonatkoztatva.

IllusztrációForrás: AFP/Cultura Creative/Cultura/Frank Van Delft

Ennek alapján az derül ki, hogy

Magyarország egy helyet javítva most a második helyet foglalja el, és az egyik legerőteljesebben növekvő reklámpiaccal rendelkezik a régióban.

A második Csehország. A jelentésben használt magyar reklámköltési adat az MRSZ által mért TV, rádió, print és OOH költési adatból, valamint az IAB Europe által mért digitális reklámköltési adatból áll.