A hiperinfláció halálos szorítása, az árak 15 óránként duplázódtak

2018.11.17. 12:31

Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése a második világháborút követően. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett, amit sok évtizeddel később csak a Robert Mugabe uralma alatt álló Zimbabwe dollárjának 2008-as mélyrepülése tudott felülmúlni.

A Hogyan történt? című történelmi magazin felidézi, hogy a szédítő ütemű drágulás a vesztes háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés következménye volt. Az ország romokban hevert: az infrastruktúra megbénult, a gyárak kevesebb, mint 30 százaléka termelt, a közel 860 ezer fős emberveszteség munkaerőhiányt okozott, az állatállomány drasztikusan megcsappant, a termésmennyiségek csupán a 30-as évek átlagának harmadát-felét érték el.Az 1926-ban bevezetett, stabilnak számító pengőt a háborús pusztítás már 1944-ben megtépázta és az év végén értéke már csak az 1938-as szint 26-od része volt. Haladéktalanul meg kellett kezdeni az újjáépítést, miközben a háborús jóvátétel fizetése már önmagában is elviselhetetlen terhet rótt az országra.

Beindult a bankóprés

Az infláció elszabadulásához az elképesztő mértékű gazdasági visszaesésen kívül hozzájárult az egyre magasabb címletű pénzek kibocsátása, valamint a nyomasztó pénzhiány enyhítésére a „bankóprés", vagyis a nyakló nélküli pénznyomtatás beindítása. Sajnos a lejtőn nem volt megállás, mert 1945 nyarán hiperinfláció kezdődött. Júliusban olyan megállíthatatlan drágulási folyamat indult be, ami 13 hónapon keresztül tarolt az egész gazdaságban, és végül inflációs világrekord lett a következménye.A krízis 1946. július 10-én érte el a tetőpontját, amikor egyedül ezen a napon 348,46 százalékos volt a pénzromlás, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek.

Mérhetetlen mennyiségű papírpénzt nyomtattak a hiperinfláció időszakában MagyarországonForrás: AFP

A hiperinfláció szélsőségesen magas infláció: általában a havi 50 százaléknál nagyobb árszínvonal-emelkedést definiáljuk ezzel a kifejezéssel.

Öngerjesztő folyamat

Lényege, hogy a pénz értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét. Ezeket a szerepeket egy stabil valuta (például dollár) vagy áru (például cigaretta), esetleg az arany veszi át, és felvirágzik a cserekereskedelem is.

A hiperinfláció a gazdaság összeomlásának jele, ilyenkor a költségvetési politika alapvető átalakítására van szükség. A legtöbb esetben az indítja el, hogy az államnak nincs elegendő bevétele. A költségvetési hiányt általában hitelekből fedezik, de ha egy állam nem tud hitelt felvenni (például, mert a hitelezők túl kockázatosnak tartják), akkor kénytelen növelni a pénzkibocsátást, magyarul pénzt nyomtatni. Ha a központi bank megfelelő (arany-, áru- vagy egyéb) fedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációt okoz.

Emiatt az adóbevételek reálértéke csökken, a hiány tovább emelkedik, ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztővé válik, a végeredmény pedig hiperinfláció lesz.

Több milliárd pengő egy kilogramm kenyérért

A Magyar Nemzeti Bank „A forint 70 éve" című tanulmánykötetéből kiderül, hogy a II. világháború lezárását követően az emberek óriási áremelkedéssel szembesültek Magyarországon: ekkor a puszta kereslet-kínálati viszonyok határozták meg az árakat. Szebeny Klára háborús naplójából megtudhatjuk, hogy mindenkit sokkolt az áremelkedés, amellyel szembesültek.

Söprik az utcán elszórt pengő bankjegyeket a forint bevezetése utánForrás: Wikipedia

Míg néhány hónappal korábban, 1944. novemberében még 2 pengő 8 fillért kellett adni egy kilogramm cukorért, addig 1945. március végén 450 pengőt kértek érte. A liszt kilója 65-80 pengő között mozgott, míg előző ősszel még mindössze 1,34 pengő volt a kiskereskedelmi ár. De a legszörnyűbb csak ezután következett: 1946 júniusában már nem kevesebb, mint 5,85 milliárd pengő volt egy kiló kenyér ára.Nem csoda, ha felvirágzott a cserekereskedelem. Vidékről túlzsúfolt vonatokon utaztak fel a „batyuzók” a fővárosba, hogy a háztájiban megtermelt élelmiszereket elcseréljék. A városba különböző élelmiszerekkel érkező parasztok általában aranyórával, szőnyeggel, értékes étkészlettel vagy minőségi ruhadarabokkal tértek haza.

Milpengő, bilpengő, milliárdos címletek

Az élelmiszerek körében tapasztalt közel 100-200-szoros drágulás pillanatok alatt elemésztette a készpénzben tartott megtakarításokat is.

 Azoknak, akiknek sikerült összespórolniuk 8000 pengőt, ami a háború előtt még kisebb vagyonnak számított, szinte hónapok alatt elértéktelenedett a félretett pénze. A pénzromlás szédületes ütemét érzékletesen szemlélteti az is, hogy 1945–46 során mind nagyobb címletű pénzeket bocsátottak ki:

a pengő után hamarosan jött a milpengő – azaz millió pengő – de miután ebből is kiadták az egymilliárdos címletet, be kellett vezetni a bilpengőt, ami a milliárd ezerszeresét jelentette.

 

A százmillió bilpengő a zimbabwei dollárral holtversenyben a valaha forgalomba került legnagyobb címletű bankjegyForrás: monetarium.hu

1946 júniusában már a bilpengő is a százmilliós címletnél tartott, ami azóta is a gazdaságtörténet legnagyobb címletű bankjegyének számít. A Rubicon cikke szerint a magyar kormány ugyan még tervezte az egymilliárd bilpengő kiadását is (ez tíz a huszonegyediken pengőt jelent), de az új pénznem, a forint bevezetése ezt már sikeresen megakadályozta.

Megszületett az új valuta, a forint

A kormány végül az új valuta bevezetésével, és a költségvetés szigorú felügyeletével tudott úrrá lenni a hiperinfláción, amiben segítségére volt az újjáéledő magyar ipar termelésének növekedése is. 1946. augusztus 1-jén jelent meg a pénzpiacokon az új valuta, amelynek átváltása során 400 ezer kvadrillió (tíz a huszonkilencediken) pengőért adtak egyetlen 1 forintos pénzérmét.

Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat.

A forintkibocsátás mértékét egymilliárd forintban határozták meg, 1 forint 0,0757575 gramm aranyat ért. A régi pénzt pedig nem cserélték vissza, a rengeteg kidobott pengőt az utcán seperték össze. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK