Black Friday: ezekre a dolgokra figyeljen, hogy ne verjék át

2018.11.20. 10:54

A Fekete Péntek a hazai piacon internetes áruházak környezetéből terjedt el néhány éve, majd az akcióval egyre több fizikai bolt, sőt szolgáltató is élt. Idén már autós, fodrász-, sőt, cégfigyelő szolgáltatást nyújtó vállalkozás is hirdet ilyen akciót. Megmutatjuk, mikor túl szép egy ilyen ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen.

Bár már számos hazai cég túl is van az idei Fekete Pénteken, a hagyományos, amerikai minta alapján szervezett „Black Friday” ideje idén november 23-án érkezik el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy ha a fogyasztók odafigyelnek arra, hogy milyen ajánlattal élnek, tudnak jó vásárt csinálni.

„Egyes vállalkozások ugyanakkor nem valós akcióikkal akár tízmilliós bírságokat is kockáztathatnak” – hívja fel a figyelmet Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact ügyvezető partnere.

A gyakorlatban leggyakrabban az alábbi, jogszabály alapján tisztességtelennek számító akciókkal találkozhatunk:

Kifogy az akciós készlet – Hiába írja ki a hirdető, hogy az ajánlat a készlet erejéig tart, ha az akciót egy adott (teljes) napra – például a Fekete Péntekre – hirdette meg. Ilyen esetekben a nap során várható teljes igényt ki kell tudnia elégíteni. Az évek során számos példát láthattunk arra, hogy akár már a hajnali órákban kifogyott az akciós készlet – ám érdekes módon volt lehetőség a termékből rendelni, csak már az eredeti, magasabb áron. Ha egy adott időszakra vonatkozik az akció (nap, hét, hónap), akkor ebben az időszakban a kereskedőnek biztosítania kell a várható igénynek megfelelő készletet.

Fiktív (sosem létezett) akció – A napokban a sajtó foglalkozott több olyan esettel is, ahol több százezres spórolást ígérő, de valójában fiktív akciókkal csábították a vásárlókat. Ez a trükk igen gyakran megtéveszti a nem kellően óvatos fogyasztókat, jelentős kárt okozva. Az üzlet ilyenkor olyan eredeti árat jelenít meg áthúzva, amit sosem alkalmazott, vagy csupán a látszat kedvéért drágította meg a terméket az akció előtti napokban.

IllusztrációForrás: AFP/2015 Getty Images/Kena Betancur

A fogyasztóvédelmi gyakorlat vizsgálja, hogy az áthúzott árat alkalmazta-e huzamosabb ideig a kereskedő, mielőtt az árból engedett volna. Tízmilliós bírságot kockáztat az a kereskedő, akinek az eredeti (áthúzott) ára nem igazolhatóan valós, legalább több hétre visszamenőleg. Tudatos vásárló ugyanakkor minden nagyobb kedvezmény esetében megvizsgálja, hogy az áru máshol mennyiért található meg.

Kevés terméket vonnak be az általánosnak hirdetett akcióba – Szintén igen gyakori eset, hogy az üzletben mindenhol magas, akár 70-80 százalékos kedvezményt hirdető feliratokkal találkozunk, ám az árukészletnek csupán egy kisebb része, vagy akár profilba nem illő része érintett ekkora kedvezménnyel. A többi terméket jobbára 10-20 százalékos kedvezménnyel vehetjük meg. A versenyhivatal rámutatott, hogy ha a fogyasztókat a magas kedvezményekkel csábítják vásárlásra, a legmagasabb reklámozott kedvezménnyel a releváns árukészletnek legalább 20 százalékát kell ellátni.

IllusztrációForrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Cem Ozdel

Akciós termékre nincsen garancia – A kereskedőnek minden újonnan értékesített termékre kötelező szavatosságot vállalnia – jogszabály alapján legalább 2 évig. Ha a termék jótállásra kötelezett, 1 év jótállás is jár hozzá (pl.: műszaki cikkek, bútorok, járművek 10 ezer forintos vételár felett). Ez akkor is érvényes, ha a terméket az eredeti ár töredékéért vásároljuk, vagyis nincsen az a raktáron maradt termék, amire ne járna szavatosság, vagy adott esetben jótállás.