Újabb országban tört ki az aranyláz

2018.11.21. 17:44

Újabb aranylázról érkeznek beszámolók az afrikai kontinensről. Ezúttal Malawiban, a világ egyik legfejletlenebb gazdaságával bíró országában jelentek meg tömegesen az emberek egy területen, a gyors meggazdagodás reményében.

Ahogy az Origo arról nemrégiben beszámolt, Mozambikban egy ideje komoly, atrocitásoktól sem mentes verseny folyik a rubinokért a helyi szegény bányászok és a nagy bányavállalatok között. Nemrégiben pedig arról érkeztek hírek, mivé váltak a kameruni aranymezők a kitermelővállalatok ténykedése nyomán. Most a Zambia, Mozambik és Tanzánia közé ékelődő Malawiban kell hasonlóra számítani, mint ami a rubinért folytatott harban történik a szomszédban.

A főváros, Lilongwe közelében ugyanis tavaly év végén aranyat találtak. Azóta pedig a környéket ellepték a szerencsevadászok, akik abban reménykednek, hogy az arany révén kilábalhatnak nehéz helyzetükből, még mielőtt a kormány a nagyvállalatokat a helyszínre engedné.

Nők dolgoznak Lumwira falunál, közel a fővároshoz az egyik helyszínen, ahol arany van a földbenForrás: AFP/Amos Gumulira

Malawi a világ egyik legelesettebb országa, működése alapvetően függ a külföldi segélyezéstől. Infrastruktúrája fejletlen, ipara néhány kisüzemi gazdaságot foglal magában. A mezőgazdaság pedig - bár a lakosság sokféle növényt termeszt - jórészt az önellátást szolgálja, csupán cukorból és teából exportálnak nagyobb mennyiségben. Korábban jelentős volt a dohánytermesztés is, ám a növény piacának beszakadása miatt a kormány fokozatosan háttérbe szorította a termesztését, és elérte, hogy a gazdálkodók inkább a keresettebb terményekre álljanak át.

A lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él.

A Malawi-tavon Tanzániával közösen osztoznak, a két ország viszonyát határvita teszi feszültté, melynek középpontjában a tó alatt feltételezhetően meghúzódó, értékes olaj- és gázlelőhelyek állnak.

A nagyjából 14 millió lakosú ország tavaly 6,3 milliárd dollárnyi GDP-t állított elő.

Az országból érkező hírek szerint most viszont egészen más foglalkoztatja az ott élőket. A főváros peremén már több ezren települtek le annak reményében, hogy elegendő mennyiségű aranyat találnak a szegénységből való kitöréshez.

Lemérik a helyszínen talált aranyat, hogy meghatározzák annak értékétForrás: AFP/Amos Gumulira

A helyszínen készített interjúkból kiderül: sokan alulfizetett munkájukat, illetve családjukat hagyták hátra azért, hogy arany után kutassanak a területen.

Egyetlen ott kiásott arany grammja 34 dollárt ér a feketepiacon.

Ez komoly összegnek számít ott, ahol az egy főre jutó GDP tavaly 340 dollár körül alakult az évben (a szomszédos Tanzániában ennek közel a háromszorosa volt). A nyersarany főként mozambiki felvásárlókhoz kerül.

A területen önállóan vagy csoportokba szerveződve dolgozó aranyásók munkáját azonban a kormány illegálisnak minősítette.

Egyfelől a felélénkülő feketekereskedelemre, másfelől az önjelölt aranybányászok potenciális környezetkárosító tevékenységre hivatkozva bejelentették, fel fognak lépni a Linglowe szélén kialakult aranyláz ellen.

Az ott talált aranyat mozambiki felvásárlóknak adják el a helyiek, akik ezres nagyságrendben dolgoznak a térségben, szerencséjükben bízvaForrás: AFP/Amos Gumulira

A kormány bejelentette, hogy szabályozással kívánják elejét venni a további hasonló tevékenységeknek. Az ország természeti erőforrásaiért és ásványkincseiért felelős minisztérium szóvivője pedig azt közölte: még idén beterjesztik a parlamentnek a most hatályos, 1981-es bányászati törvény átdolgozott változatát, amiben rendelkeznének a most kialakult, illetve hasonló helyzetekről is.

Ez az önállóan dolgozó bányászok szerint azt jelenti, hogy a kormány előkészíti a terepet a szükséges tudás és technológia birtokában lévő külföldi vállalatoknak a kitermeléshez.

Ezért most azon fognak igyekezni - tették hozzá -, hogy mielőtt azok megjelennek ott, minél több aranyat ássanak ki maguknak.