Egyre jobban élnek, egyre többet vásárolnak a magyarok

2018.11.30. 16:38

Egyre több jövedelemhez jutnak a magyar háztartások, és ebből következően egyre többet tudnak fogyasztani. Az egy főre eső nettó jövedelem 2010 óta több mint 37 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztási kiadások több mint 25 százalékkal nőttek. Nagyon kedvező tendencia, hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlen dolgokra arányaiban egyre kevesebbet költenek a háztartások, míg például utazásra és éttermi fogyasztásra egyre többet. A háztartások elégedettsége is javult az anyagi helyzetükkel kapcsolatban. 2017-ben is folytatódott a szegénység csökkenése Magyarországon, több százezer fővel nőtt azoknak a száma, akik a középosztályba tartoznak.

Tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete 2017-ben, ezzel párhuzamosan a fogyasztási kiadásaik is emelkedtek. Tavaly az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1,3 millió forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest.

Még nagyobb a növekedés, ha 2010-hez hasonlítjuk az egy főre jutó nettó jövedelmet. Akkor csupán 947 ezer forint volt, míg tavaly már 1,3 millió forint. Ez pedig az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta több mint 37 százalékos emelkedés. 

Forrás: KSH

Negyedével nőtt a lakossági fogyasztás

A jövedelmi viszonyok a családok körében is javulást mutattak tavaly 2016-hoz képest. Az egy főre jutó nettó jövedelem mind az egyszülős, mind a két szülős háztartásokban emelkedett. Azon családokban, ahol három gyermek van, ott a 2016-os 726 ezer forintos egy főre jutó jövedelem 855 ezerre emelkedett tavaly. Az egygyermekes háztartások esetében 1,162 millió forintról 1,258 forintra nőtt az egy főre jutó jövedelem.

A 2010 és 2017 közötti időszakban a lakosság fogyasztása egy főre jutóan 772,4 ezerről 1 millió 106 ezer forintra emelkedett, amely reálértéken 25,1 százalékos kiadásbővülést jelent. A 2008-as válságot követően visszafogott lakossági fogyasztás reálértéken 2012-ig stagnált, illetve csökkent, érdemben 2014-től kezdett emelkedni. A kedvező tendencia a 2,4 százalékos áremelkedés mellett 2017-ben is folytatódott, amikor az egy főre jutó összes személyes célú kiadás folyó áron 8,2, reálértéken 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Forrás: KSH

Egyre többet utazunk

Minél magasabb életszínvonalon él egy háztartás, annál kisebb arányt képviselnek költéseiből a létfenntartásához szorosan kapcsolódó, alapvető kiadási tételek (élelmiszerek, lakásfenntartás, közlekedés). Ezek összes kiadásból mért aránya a válságot közvetlenül követő években volt a legmagasabb, 59–60 százalék körüli. 2015-től a háztartások fogyasztási szerkezete javult, és e három, alapvetőnek tekintett fogyasztási csoport aránya csökkent, 2017-ben a kiadások 56,4 százalékát tették ki.

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak fejenként 2017-ben. Minden fogyasztási csoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek. A legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a háztartások egyre jobban élnek, és olyan dolgokra tudnak egyre többet költeni, ami nem szükséges a létfenntartáshoz.

Forrás: KSH

Megduplázódott a mosogatógépek száma

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya évről évre gyarapodik, néhány alapvető cikk esetében, mint például a televízió és a mosógép, megközelíti a teljes ellátottságot. Napjainkban az infokommunikációs, a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a háztartási berendezések kínálata rohamosan bővül, ami jelentős keresletet generál a lakosság körében. A hagyományos televíziókészülékek száma évről évre csökken, viszont emelkedik a LED-, LCD-, plazmatelevízióké. A növekedés üteme kimagasló, míg 2010-ben a háztartások 11,1, négy évvel később már 36,8, 2017-ben pedig 56,2 százaléka rendelkezett síkképernyős tévével.

A számítógépek típusai között az utóbbi években folyamatos átrendeződés tapasztalható. 2010-ben a háztartások 46,1 százalékéban volt asztali számítógép, noha még mindig ez a típus a legelterjedtebb, 2017-ben már csak a háztartások 41,5 százalékában használták, mert a lakosság ezen a területen is egyre inkább áttért a mobileszközök használatára. 2017-ben a háztartások 43,8 százaléka laptoppal, notebookkal, 15 százaléka netbookkal, tablettel rendelkezett, ami 26,9, illetve 14,1 százalékpontos növekedés 2010-hez képest.

Napjainkban szinte minden háztartásban van mobiltelefon, jellemzően több is, száz háztartásra 194 darab jut. A háztartási nagygépek közül 2010-ben a háztartások 10,3, 2017-ben már 19,9 százaléka használt mosogatógépet. A saját tulajdonú személygépkocsi száz háztartásra jutó száma 2010-ben 51 volt, 2017-ben már 63.

Forrás: KSH

Növekvő elégedettség

A különböző életkörülményekkel való elégedettség nagyban befolyásolja az egyén általános jóllétérzetét. A mérés minden esetben egy 0–10-ig terjedő skálán történt, az általános elégedettséghez hasonlóan. A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az elmúlt évek viszonylag állandó 5,2–5,3-es átlagértékéről 5,53-ra nőtt.

A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az egyén iskolai végzettségével párhuzamosan emelkedik. A legfeljebb alapfokú végzettségűek átlagosan 4,62-ra, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6,56-ra értékelték az elégedettségüket. A középfokú végzettségűek körében azok, akik nem rendelkeznek érettségivel, átlagosan 5,22-ra, az érettségizettek 5,76-ra értékelték elégedettségüket.

Több mint félmillióval kevesebb szegény

A szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján számolja az adott ország statisztikai hivatala. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya elnevezésű összetett indikátor a jövedelmen túl a szegénység egyéb megnyilvánulási formáit is számba veszi, így az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést is. Ezek alapján az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magában:

  • relatív jövedelmi szegénységi arány,
  • súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya,
  • nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység).

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik a három dimenzió bármelyikében érintettek.

Forrás: KSH

Magyarországon 2012 óta folyamatosan csökken a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma és aránya. 2017-ben a teljes lakosság kevesebb mint egyötöde (19,6 százalék), azaz 1 millió 887 ezer ember volt érintett, 578 ezer fővel kevesebb, mint 2016-ban.

Javul a cigányság helyzete is

2017 folyamán a szegénység valamennyi dimenziójában folytatódott a javulás. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött a hányaduk, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel csökkent. A jövedelmi szegénységben a népesség 12,8 százalék, 1 millió 227 ezer fő élt, a munkaszegénység pedig 4,1 százalékot, 398 ezer embert érintett 2017-ben.

Forrás: KSH

A KSH 2013 óta vizsgálja kiemelten a roma népesség életkörülményeit, köztük a szegénységi mutatók alakulását. Körükben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2017-ben 67,8 százalék volt, 7,8 százalékponttal alacsonyabb, mint 2016-ban, de arányuk még így is három és félszerese az országos átlagnak. Számottevő javulás következett be a munkaintenzitás-mutatóban: 2016-ban még minden negyedik személy munkaszegény háztartásban élt, 2017-ben a romák 15,1 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.