Többet jelent a pénztári juttatás egy kis plusz bérnél

Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Jelentősen átalakul jövőre a béren kívüli juttatások adózása, így mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes számolgatni kicsit az év végén. Különösen igaz ez a pénztári befizetések esetében, hiszen itt nem is olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az a változás bejelentése után tűnt.

A szabályok szerint leegyszerűsítve a Szép-Kártyát leszámítva a korábbi juttatások elveszítették kedvezményes adózásukat, vagyis 2019-ben úgy kell utánuk adózni, mint a bér után. Ez a munkaadók esetében 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást jelent, a munkavállaló esetében pedig 15 százalék szja-t és 18,5 százalék egyéni járulékot, összesen 54,5 százalékot. Szemben a korábbi 40,71 százalékkal például a pénztárak esetében.

Vagyis míg az idén 100 forint nettó juttatás 140,71 forintba került a munkaadónak mindösszesen, jövőre 154,5 forintot kell erre a célra elkülöníteni

– a munkavállalót terhelő adót a munkaadó maga vonja le, vagyis a munkavállaló már a nettó összeget kapja meg. A pénztári befizetések esetében azonban más a helyzet.

Ha ugyanis a pénztári befizetés a bér szerint adózik, akkor az olyan, mintha a munkavállaló maga fizetné be ezt az összeget a számlájára. Márpedig ha ez így van, akkor a juttatás után ugyanúgy jár 20 százalékos adókedvezmény, mint a saját befizetés esetében. Ez azt jelenti, hogy a juttatás értéke a fenti példánál maradva nem 100 forint lesz, hanem valójában 120.

Másként számítva:

ha havi 12100 forint teljes kiadással számolunk, vagyis ekkora a teljes munkaadói ráfordítás, akkor ez bruttó 10 ezer forint jövedelmet jelent a munkavállalónak.

Ez munkabérként kifizetve 6650 forint, pénztári juttatásként viszont a kedvezmény miatt 7648 forint lesz. Vagyis mindenképpen jobban megéri a munkáltatónak és a munkavállalónak is, ha továbbra is fizet pénztári juttatást a munkaadó, ahelyett, hogy azt beolvasztaná a bérbe.

Illusztráció Forrás: MTI/Faludi Imre

Bizonyos keretek között ráadásul elérhető nagyobb kedvezmény is. Ez szintén 12100 forint havi kiadással számolva 8250 forint jövedelmet jelenthet a munkavállalónak, abban az esetben, ha nem egyéni jóváírást kap, hanem célzott szolgáltatást, amely ugyanúgy adózik, mint az idén, vagyis 40,71 százalék adót kell befizetnie a munkaadónak. Ez esetben a juttatás összege nem az egyéni számlán jelenik meg, hanem egy elkülönített, közös számlán. Ebből az összegből a munkaadó célzott szolgáltatást finanszírozhat, például a munkakörrel összefüggő egészségkárosodást ellenőrző vizsgálatokat.

Legyen szó akár egészség- akár nyugdíjpénztárról, a munkaadónak mindenképpen érdemes megtartania ezeket a juttatásokat, hiszen az adókedvezmény miatt jobban jár a munkavállaló. Arról nem beszélve, hogy a juttatásokat a munkavállalók rendszerint hasznos és jó kiegészítésnek tartják, vagyis nagyobb értéket képviselnek, mintha ezt az összeget csak hozzácsapná a munkaadó a bérhez.