Fordulat jöhet a devizahitelek ügyében

2018.12.07. 13:38

Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben – jelentette be az intézmény évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője.

A Magyar Idők beszámolt arról, hogy a konzultatív testület 2019 első felében többek között azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, valamint bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.

Wellmann György a Kúria hangfelvétele alapján elmondta: 200 darab érvénytelenségi devizaper érkezett eddig a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per. Előbbiekben a felperesek általában az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési rendelkezéseket támadják, a régi hitelintézeti törvény egyes pontjai alapján hivatkoznak semmisségre, költségekkel kapcsolatos kikötéseket vitatnak, illetve a zálogszerződések egyes kikötéseit támadják.

A Kúria konzultatív testülete folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és az uniós bírói gyakorlatot a témában, ennek keretében a testület október 10-ei ülésén elemezte az Európai Bíróság egyik legutóbbi ítéletét, és azt állapította meg, hogy megerősítette a bíróság a Kúria korábbi gyakorlatát: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége.

Devizahitelesek demonstrációja az Európa Pontban, az Európai Bizottság magyarországi képviseletén 2016 júniusábanFotó: Adrián Zoltán - Origo

A polgári kollégium vezetőjének szavaiból kiderült: a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett szerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont szerint hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete.

Az Európai Bíróság asztalán még fél tucat magyar devizahiteles ügy van, ezeket behatóan tanulmányozza a Kúria. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint a Kúria módosíthatja gyakorlatát, de az eddigi európai döntések nem olyanok, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozat lenne szükséges.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK