40 éve kezdődött a világ legsikeresebb gazdasági felemelkedése

2018.12.18. 21:29

Még az afrikai átlagos gazdasági színvonal kétharmadát sem érte el Kína 1978-ban, amikor Teng Hsziao-ping "kínai típusú szocializmust" célzó „nyitás és reform" politikája megkezdődött éppen 40 évvel ezelőtt. Azóta az egy főre jutó GDP több mint 50-szerésére nőtt, 800 millióan kerültek ki a mélyszegénységből, eközben az állami tulajdon pedig 20 százalékra csökkent. Ma Pekingben tartottak ünnepi ülést a kínai piaci reformok meghirdetésének 40. évfordulóján.

A gazdasági reformok "állhatatos" végrehajtására szólított fel kedden Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben a kínai piaci liberalizációra vonatkozó reformok meghirdetésének 40. évfordulóján. Közel másfél órás beszédében Hszi az állami gazdaság támogatását szorgalmazta a magánszektor fejlesztésével együtt, kijelentve: Kína fokozni fogja a nyitásra és a nagyszabású reformok végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket.

A reformok meghirdetése 40. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi ülés a pekingi Nagy Népi CsarnokbanForrás: MTI/EPA/Vu Hong

A világ legsikeresebb és legtöbb embert érintő gazdasági felemelkedése volt a négy évtizeddel ezelőtt elkezdett folyamat, a kínai „nyitás és reform", melynek szellemi atyja Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető, úgy alakította át a szovjet mintára működött tervgazdaságot, hogy a „kínai típusú szocializmus" soha nem látott eredményeket ért el. 1978-ban a kínai gazdaság az Egyesült Államok gazdaságának mindössze öt százalékát érte el, az ázsiai országok átlagos gazdasági fejlettségének felét, az afrikai szintnek pedig a kétharmadát sem.

De ami ennél még jobban mutatja a változást:

a "nyitás és reform" kezdetén Kína a világ GDP-jének mindössze 2 százalékát adta, ma pedig a 18 százalékát.

1978 óta a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal bővült egészen 2014-ig, az egy főre eső GDP pedig több mint 50-szeresére emelkedett. 1990 és 2005 között a világ szegénységének csökkentése háromnegyed részben Kínának köszönhető, a reformok révén legalább 800 millió ember tudott kiemelkedni a mélyszegénységből.

A reformok kezdetének 40. évfordulójára emlékeznek PekingbenForrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Ding Haitao

Kong Tian-ping, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Intézetének szenior kutatója a Teng Hsziao-ping kezdeményezte reformokkal kapcsolatban írt tanulmányában úgy fogalmaz, hogy a piacorientált reformokkal Kína a gazdasági rendszerét a központi tervgazdaságból piacgazdasággá alakította át.
Kína GDP-je 2009-ben meghaladta Japánét, és a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az Egyesült Államokénál is gyorsabb növekedési ütemet látva már csak idő kérdése, hogy mikor hagyja le Amerikát, és lesz a világ legnagyobb gazdasága. Kína fontos szerepet játszik a globális gazdaságban, a világ 2008 utáni növekedéséhez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben. 2012-2016 között Kína átlagos éves hozzájárulása a globális növekedéshez elérte a 30,2 százalékot, míg Amerika hozzájárulása csak 17 százalék, az eurozónáé 5,3 százalék, Japáné 3,8 százalék volt. Miután Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, külkereskedelme gyorsan növekedésnek indult, 2012-re pedig a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító ország lett, megelőzve az Egyesült Államokat is.

Tőkeimportőrből tőkeexportőr

Kína kifelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetése (outward foreign direct investment, OFDI) lényegesen megnőtt a 2000-es évek közepétől: az OFDI áramlása a 2006-os 20 milliárd dollárról majdnem 200 milliárd dollárra nőtt 2016-ra, és globálisan Kína vált a külföldi tőkebefektetések fő forrásává.

A 40. évforduló és Teng Hsziao-ping emlékére kihelyezett plakát SencsenbenForrás: AFP/Nicolas Asfouri

Ugyanakkor Kína külföldi fúziós és felvásárlási tevékenysége megugrott az elmúlt évtizedben. A Fortune magazin 500-as listájában jegyzett vállalatainak száma 9-ről 115-re nőtt 2000 és 2017 között, a legnagyobb bankok közül az első tízben három kínai pénzintézet szerepel. Kína gazdasági felemelkedése komoly hatással bír a nemzetközi rendre is. Kína elkezdte ledolgozni hátrányát a tudományok és a technológia terén is.

A Globális Innovációs Indexben a 29. helyről a 22.-re lépett elő 2011-től 2017-ig. Megvannak a csúcstechnológiás vállalatai, például az Alibaba, a Tencent, a Huawei, a Baidu, stb. Kína elmúlt négy évtizedben lezajló fejlődése hatással van a hatalom globális szintű átalakulására.

A "nyitás és reform" fő elemei

A reformok lényege, hogy a kínai típusú szocializmus megkérdőjelezte a központi tervezés és az állami tulajdon kizárólagosságát: 1978 óta az állami tulajdon Kínában 20 százalékra csökkent, a szövetkezeti tulajdon pedig gyakorlatilag eltűnt. Az első lépésben a Mao Ce-tung vezetése alatt kialakított gazdaságpolitikai iránytól kellett eltérni, melynek az egyik legfontosabb eleme a mezőgazdaság átalakítása volt. A földek felparcellázása és bérbe vétele után a bérlők nemcsak meghatározott áron, hanem a piacra is termelhettek, a települések pedig saját vállalkozásba foghattak.

Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Li Ko-csiang miniszterelnök a kínai piaci liberalizációt elindító reformok meghirdetése 40. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi ülésen a pekingi Nagy Népi CsarnokbanForrás: MTI/EPA/Vu Hong

Az iparban a termelés egy részére vonatkozó árszabályozás mellett szintén termelhettek a szabad piacra is a települések tulajdonában álló vállalatok. A központi tervezés a korábbiakhoz képest háttérbe szorult, és a sikeres helyi kezdeményezéseket az ország más részén is alkalmazni kezdték. Bár az állami tulajdonú vállalatok továbbra is kedvezményekben részesültek (olcsóbb földbérlet, állami támogatás), de a kezük is jobban meg volt kötve.

A bicikli-karóra-varrógép hármasától indultak

A reformok nyomán kialakult kínai piacgazdaság a hétköznapi életben hatalmas változásokat hozott. A városi háztartások költésében 1978-ban még közel 60 százalékot tett ki az élelmiszer, ma ez az arány a felére csökkent, a lakásbérletre pedig korábban két százalékot fordítottak, ma ez az arány a tízszeresére nőtt. A ruházkodásra költött pénz pedig a 40 év alatt 224-szerése emelkedett – a városi lakosság körében.

A városokban lakó munkások fizetése 1978-hoz képest több mint százszoros emelkedést mutat (614-ről 67.569 jüanra). A vonalas telefonvonalak száma 10 millióról 367 millióra emelkedett, a mobil-előfizetések száma pedig a másfél milliárdot is meghaladta. A reformok kezdetekor átlagosan 1,2 bicikli jutott egy családra, ma a háztartások 28 százalékának autója van. 1978-ban a családok 85 százaléka rendelkezett rádióval, 32 százalék pedig fekete-fehér televízióval, ma átlagosan 1,2 színes tévé jut egy háztartásra.

A városban dolgozók fizetése több mint százszorosára emelkedett 40 év alatt, és a jüan a Nemzetközi Valutaalap tartalékvalutája lettForrás: AFP/Imaginechina/Xie Zhengyi

A nyitás előtt egy átlagos kínai három fő fogyasztási cikket akart megvásárolni: biciklit, karórát és varrógépet, a 80-as évekre ez a három termék a hűtőszekrény, a mosógép és a televízió lett, amely később kiegészült a magnóval, az elektromos ventillátorral és a motorbiciklivel.

A leglátványosabb fejlődést a születéskor várható élettartamnál láthatjuk: 1978-ban a férfiak és a nők átlagosan 66, illetve 69 évig éltek, 2016-ban ez a szám 73, illetve 79 évre emelkedett.Pénzügyi elemzők 40 évvel ezelőtt kezdődött reformfolyamatot összegezve hangsúlyozzák, hogy a piacgazdaságot formáló változásokat a Világkereskedelmi Szervezethez csatlakozás gyorsította leginkább, majd a 2008-as pénzügyi válság „megállította", pontosabban más irányba terelte, mert – utóbbi esetben - ismét erősödött az állam szerepe, ez azonban már egy teljesen más gazdasági háttérrel történik.

A Kínai Kommunista Párt 18. országos kongresszusa után Kína maga mögött hagyta a „meghúzza magát és sosem tör az élre" politikáját, amelyet még az 1990-es évek elején Teng Hsziao-ping jelölt ki, és proaktív külpolitikát vezetett be.

Robin Li, a kínai multinacionális technológiai konszern, a Baidu társalapító vezérigazgatója (b) és Jao Ming volt kínai kosárlabdázó, az észak-amerikai profi kosárlabdaliga, az NBA egykori játékosa az ünnepi ülésenForrás: MTI/EPA/Vu Hong

Az Új Selyemút váltja a "nyitás és reformot"

Az, hogy Kína gazdasági motorként emelkedett fel, sokként érte a Bretton Woods-i rendszeren alapuló globális gazdasági rendet, hiszen a Bretton Woods-i rendszert sosem tették még próbára. Kína megértette, hogy a jelenlegi globális gazdasági rendbe nem illeszkedik bele, és a globális gazdasági rend átalakulásának igazodnia kell szükségleteihez.

Kína elképzelése a globális kormányzásról azon az elven alapszik, hogy közös növekedést kell elérni a globális kormányzásban való részvétel során zajló egyeztetéseken és együttműködéseken keresztül. Ennek a politikának az egyik legfontosabb kezdeményezése az Egy Övezet, Egy Út (One Belt, One Road, röviden OBOR), más néven az Új Selyemút.

Jack Ma, a kínai Alibaba csoport társalapítója és ügyvezető elnöke (j) és Pony Ma, a Tencent kínai internetes cég elnök-vezérigazgatója az ülésenForrás: MTI/EPA/Vu Hong

Ez magában foglalja az infrastruktúraépítést, az összeköttetést, a kereskedelmet és a beruházásokat, és a pénzügyi integrációt, de geopolitikai szempontból is óriási a jelentősége. Az Új Selyemutat ugyanakkor a "nyitás és reform" végének és egy új kor kezdetének tekintik. Az Új Selyemút kapcsán a Kína által létrehozott új pénzügyi intézmények, például az Ázsiai Nemzetközi Befektetési Bank (AIIB) és a Selyemút Alap a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi rendben működnek.
Kína azonban még mindig a szocializmus első szakaszában jár, és még mindig a legnagyobb fejlődő ország – írja Kong Tian-ping. A kutató szerint a kínai globális ambíciókat a nemzet erejéhez kell szabni: Kína annyi nemzetközi felelősséget vállal majd, amennyi nem haladja meg a képességeit.