Magyar kiskereskedelem: élen Európában

Európa-szerte stabil a kiskereskedelem teljesítménye: a kontinens 2018 harmadik negyedévi 3,7 százalékos bővüléséhez a töretlen fogyasztói bizalom és az alacsony infláció is hozzájárult. Ehhez az eredményéhez képest a magyar kiskereskedelem több mint kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, ezzel tartja bérelt helyét a top háromban: csak Törökországban és Finnországban regisztrált magasabb forgalmat a a Nielsen piackutató intézet Growth Reporter című, negyedévenkénti európai elemzése.

Töretlen a hazai kiskereskedelem lendülete:

a mennyiségi eladások nálunk 3,4 százalékkal nőttek az előző év utolsó negyedévéhez képest, Európában ez az érték 1 százalék volt.

A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés a vizsgált időszakban 4,2 százalékon állt, míg Európában az értékbeli növekedés fő motorja volt: 2,7 százalékkal bővült az árszínvonal-változás hatására a piac.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 7,3 százalékkal nőtt, azonban 8,9 százalékos növekedési ütemével a vegyi áruk piaca még erre is rávert.

Habár a legutóbbi negyedéves adat 0,2 százalékponttal elmarad a második negyedév dinamikájától, teljes éves összevetésben továbbra is gyorsulást látunk. A júniusi 7,4, után szeptemberrel bezárólag 8,0 százalékkal növekedett a hazai FMCG-piac

– idézi a Trade Magazin Kovács Gergelyt, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetőjét. A tavalyi negyedik negyedév kiugróan erős volt - 8,2 százalékos növekedéssel -, így nagy kérdés lesz, hogy ezt sikerül-e hasonló mértékben túlszárnyalnia az idei év végi szezonnak.

Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül mindegyiknél bővülést regisztrált a Nielsen.

A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, ismét Törökországban mérték (+21%), őt követi Finnország (+7,6%) és Magyarország (+7,6%). A lista további alakulása: Lengyelország (+5,9%), Hollandia (+3,8%) és Egyesült Királyság (+3,5%). A lista végén Ausztria (+0,8%), Dánia (+1%) és Csehország (+1%) áll.

Forrás: Shutterstock

Az európai kiskereskedelem növekedését – az eurózóna GDP-csökkenése dacára – a stabil fogyasztói bizalom (Európában átlagosan 87 pont) és a folyamatos, enyhe áremelkedés eredményezte; a 3,7 százalékos negyedévi eredmény a legmagasabb érték 2012 óta. Az éves infláció mértéke az Eurostat szerint Európa-szerte stabilan, 1,7 százalékon áll, hasonló értéket várnak 2019-re is.

Nyugat-Európában erős nyarat tudhatott maga mögött a kiskereskedelem, amihez a labdarúgó világbajnokság és az alacsony infláció is hozzájárult.

Ezzel a mennyiségi növekedés mértéke visszaállt az elmúlt másfél évre jellemző 1 százalék körüli értékre.

Ami a jövőt illeti: a kevésbé kedvező külső tényezők okán az utóbbi idők gazdasági lendülete valamelyest kezd alábbhagyni. Ezért elképzelhető, hogy Európában a kiskereskedelem bővülése hamarosan eléri a tetőpontját és innen elindulhat lefelé.