MNB: jövőre 2,9 százalékra csökkenhet az infláció

2018.12.18. 16:41

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye.

Az MNB közleményében megjegyzi, hogy az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására.

Az MNB kedden nyilvánosságra hozta decemberi Inflációs jelentésének főbb számait:

  • 4,7 százalékra emelték az idei gazdasági növekedési várakozást,
  • a 2019-es inflációs várakozást 2,9 százalékra csökkentették,
  • 2020-ban a szeptemberivel megegyezően, 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre, akárcsak 2021-re.

Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése - írta a monetáris tanács.

IllusztrációForrás: MTI/Balaton József

Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, a fogyasztóiár-index ugyanakkor a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. Megjegyezték: miután az eurozóna gazdasági növekedése a harmadik negyedévében elmaradt a várakozásoktól, a maginfláció pedig az unióban visszafogott alapfolyamatokra utal, az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak.

Az MNB kiemelte, hogy a tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából a következő időszak beérkező adatai meghatározóak.

Az MNB-nél úgy látják, a magyar gazdaság fundamentumai erősek és folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása.

Azonban kitértek arra is, hogy a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege a jegybank szerint hosszabb távon is pozitív tartományban marad. A monetáris tanács a vállalati hitelezésen belül a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak tartja.

Az MNB közleményében azt is kifejtette, hogy a monetáris politika normalizációjára során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A jegybank úgy fogalmazott, a monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz,

  • a forintlikviditást nyújtó swapállomány
  • és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.

Felidézték: év végéig lezárulnak a jelzáloglevél-vásárlások és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt, ezt követően pedig januárban elindul a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció.

A tanács a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.