Minden egy helyen, amit az idei adózásról tudni érdemes

2019.01.01. 12:57

Feltételekkel marad a kedvezményes lakásáfa, nő az alanyi áfa-adómentesség határa, csökken az ESL és UHT tejek áfája. A munkavállalói ösztönző csomagok adózása jelentősen változik, de megmarad a SZÉP kártya kedvezménye. Megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, helyette szociális hozzájárulást kell fizetni. A nyugdíjasok jövedelme kedvezményesebben adózik, nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye, szélesebb körben válik elérhetővé a kiva. Nő az iparűzési adó mentességének határa, és beindulhat a verseny az önkormányzatok között az adózókért. A céges adóügyekre január 1-től csak a cégkapu használható. A pénzügyi tranzakciós illeték megszűnik minden 20 ezer forintot meg nem haladó lakossági banki átutalásnál. Az Origo részletesen is összeszedte a legfontosabb változásokat.

Áfával kapcsolatos változások

2023. december 31-ig meghosszabbították a kedvezményes 5 százalékos áfát azon ingatlanok értékesítése kapcsán, melyekre a végleges építési engedély 2018. november 1-ig megérkezett, vagy az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozás esetén azt bejelentették, illetve amelyeknél az értékesítés (teljesítés) 2020. január 1. és 2023. december 31. közé esik.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2019-től egységesen 12 millió forint a korábban hatályos 8 millió forint helyett. Az átmeneti szabály értelmében viszont, aki 2018-ban meghaladta a 8 milliós értékhatárt, de a 12 millió forintot nem érte el, az 2019-re továbbra is élhet az alanyi adómentesség választásának lehetőségével mind az áfa, mind pedig a kata körében. Amennyiben valaki átlépi az alanyi mentesség határát, már év közben is választhatja a pénzforgalmi szemlélet szerinti adózást.

A bérelt személygépkocsik áfája nyílt végű lízing és tartós bérlet esetén 2019-ben csak 50 százalékban vonható le, de az 50 százalékos levonásig nem kell bizonyítani azt, hogy a vállalkozás érdekében történik a használat (azaz nem kell útnyilvántartást vezetni). Ha az adózó tudja bizonyítani, hogy 50 százalékot meghaladó az üzleti célú felhasználás, akkor nagyobb mértékű áfát is le lehet vonni, mint 50 százalék. Zárt végű lízing esetében továbbra sem lehet levonni az áfát.

Az egycélú utalványok a kibocsátás pillanatában áfakötelesek január 1-től, amennyiben viszont azt a kibocsátónál váltják be, akkor nem keletkezik a beváltáskor fizetési kötelezettség. A többcélú utalványok esetében, csak a beváltás pillanatában keletkezik áfa fizetési kötelezettség. A változás a csak a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra vonatkozik.

2019. január 1-től az ESL és UHT tejek is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá esnek.

Az új évben alapított cégek az első bevallási időszakban a nevükre szóló számla alapján levonhatják az áfát akkor is, ha a számla kiállítása még az adóhivatalhoz történő bejelentkezés előtt keletkezett.

A fuvarozás adómentes tevékenység január 1-től, ha közvetlenül olyan adóalany részére nyújtják - tehát alvállalkozóra ez már nem vonatkozik -, aki a termékkel az adómentes értékesítést végzi, tehát például a közösségen kívülre szállít.

Társasági adó

A társasági adózásban a leglényegesebb változás, hogy 2019-től elérhető a csoportos társasági adóalanyiság, melyet legalább két, belföldi illetőségű adózó hozhat létre. A legalább 75 százalékos szavazati jog egyezőséggel működő cégek a közös eredményük alapján adózhatnak. Ennek hatására a veszteségek csoporton belül megoszthatóvá válnak, illetve az adócsoporton belüli ügyletek mentesülhetnek a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól.

A látvány-csapatsportok támogatásának keretében 2019-től már a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeit is lehet támogatni. Ezzel egy időben azonban megszűnik az előadó – művészet támogatásának kedvező lehetősége.

A fejlesztési tartalék maximum összege 10 milliárd forint lehet a korábbi 500 millió forint helyett, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított összeg 2019-től elismert költségnek számít.

Személyi jövedelemadó

Az szja-val kapcsolatban a legfontosabb újévi változás, hogy a munkavállalói ösztönző csomagok, a cafeteria elemek és az adómentes juttatások jelentősen változnak.

Kedvezményes juttatási elem marad a SZÉP kártya (béren kívüli juttatásként, 34,5 százalékos adóteherrel, a kiosztható keretek nem változnak).

Adómentesen adható a sportrendezvényre vagy egyes kulturális rendezvényekre szóló belépőjegy, külön-külön a minimálbérnek megfelelő összeg erejéig, személyenként. Az adómentesség 2019-től csak a vissza nem váltható korlátozással kiosztott belépőjegyre, bérletre vonatkozik. A sport- és kulturális rendezvényekre felhasználható utalvány juttatása 2019-től már nem adómentes. A bölcsődei és óvodai ellátás megtérítése adómentes marad, még abban az esetben is, ha az ellátásról szóló számla a munkavállaló nevére szól. Adómentes még legfeljebb 10 millió forintig a munkáltatói lakáshitel.

2019. január 1-től már nem adómentes vagy kedvezményes juttatás az összes többi, korábban adómentesen juttatott elem, mely így jövedelemként adózik, azaz munkaviszony esetén munkabérként. Ilyenek a mobilitás célú lakhatási támogatás, a lakáscélú támogatás, a diákhitel támogatás, a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet utalvány, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás és a munkáltató által kötött kockázati élet-, baleset- és betegbiztosítás, továbbá az évi egyszeri alkalommal adható, legfeljebb 100 ezer forint készpénz juttatás.

A béren kívüli juttatások közterhe 2019-től 15 százalékos személyi jövedelemadó és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (a korábbi eho helyett). Ez összesen 34,5 százalékos adófizetési kötelezettséget jelent a 2018-as 34,22 százalék helyett. Az adóalap meghatározásakor 2019-ben már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót. A lakáscélú támogatás az átmeneti szabály szerint adómentes 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben. A lakáscélú hitel esetében nem kell jövedelemként figyelembe venni a kamatkedvezményt (ehhez a folyósítás évét megelőző négy évben adott hitel nem lehet több mint 10 millió forint, ugyanakkor a méltányolható lakásigény feltételeinek nem kell megfelelni). Béren kívüli juttatást 2019-től a versenyszférában évi 450 ezer forint munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató. Költségvetési szerveknél az évi 200 ezer forint időarányos része a maximális keret.

Az egyes meghatározott juttatások adóját a juttatás értékének 1,18 szorosára kell megállapítani 2019-ben. Erre az adóalapra kell 15 százalékos személyi jövedelemadót és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetni. Így az összes közteher 40,71 százalék lesz. Ebbe a kategóriába tartoznak:

  • a béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része
  • az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás
  • az ajándékutalvány csekély értékig (évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig)
  • a hivatali-üzleti úthoz kapcsolódó étkezés, vagy egyéb szolgáltatás,
  • a céges telefon magánhasználata - nyilvántartás nélkül a telefonszámla végösszegének 20 százaléka,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás
  • csekély értékű ajándék, mely a korábbi három alkalom helyett 2019-től évente csak egy alkalommal adható

2019-től a munkáltató által befizetett önkéntes pénztári tagdíj után is jár a 20 százalékos adókedvezmény, mely az adóbevallás elkészítése után közvetlenül a munkavállaló számlájára kerülhet.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után 2019-től a befizetéskor nem kell adót fizetni, mert ez a jövedelem a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen keletkezik a szolgáltatás igénybevételekor. Így ezután a magánszemélynek kell megfizetnie a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulást (az adó alapja a jövedelem 84 százaléka).

2019-ben teljesen átalakul a munkáltatói juttatások 2018-ig ismert adókedvezményeForrás: Shutterstock

Ingatlan bérbeadás

2019-től az ingatlan bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne van a közüzemi számlák ellenértéke is, vagyis a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.

Január 1-től nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor.

Szociális hozzájárulási adó (szocho) és egészségügyi hozzájárulás (eho)

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetésével a szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályok változnak. 2019. január 1-től 19,5 százalékos szochót kell fizetni többek között a tanulószerződés alapján fizetett díjra, ösztöndíjra, érdekképviseleti díjra, a béren kívüli juttatásokra és az egyes meghatározott juttatásokra, az osztalékra, kamatbevételre, árfolyamnyereségre és a vállalkozói osztalékalapra. Ezen kötelezettség alá tartozó jövedelmek esetében addig kell megfizetni a szochót, míg el nem éri a minimálbér 24-szeresét a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összege (vagyis, amint elérte a bevételünk/jövedelmünk a 3 millió 312 ezer forintot, ami után megfizettünk 702 ezer forint szochót, már nem kell fizetnünk tovább).

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók esetében a 112 százalékos szorzó továbbra is hatályban van, így ha például 50 ezer forintot vesz ki az egyéni vállalkozó, akkor 56 ezer forint után kell kiszámolni a szochót.

Ezzel egyidőben csökken a szocho kedvezményezettek köre is. A NAV értesíteni fogja a munkáltatókat, hogy mely dolgozójuk után vehetnek igénybe kedvezményt.

Az új szocho törvénnyel januártól megszűnik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezmény, azonban az állam továbbra is támogatja a kutatók foglalkoztatását, valamint a kutatás fejlesztési tevékenységet (bár az igénybevétel feltételrendszere teljesen megváltozik). Új adókedvezmények is megjelennek 2019-től, így szocho adókedvezményt lehet igénybe venni a közfoglalkoztatottak, valamint a K+F tevékenységben résztvevő alkalmazottak bére után is. A belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt. 2019-től továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például megjelenik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezmény, amely több korábbi kedvezmény kategóriát lefed, mint az egy vagy két gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezménye.

Változás a nyugdíjasok adózásában

2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján, amivel mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól.

A nyugdíjas munkavállalók adóelőnybe kerülésével eljöhet a nyugdíjas szövetkezetek aranykoraForrás: Cultura Creative/Alys Tomlinson

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2019-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forintról (napi 244 forint) 7500 forintra (napi 250 Ft) nő.

Családi adókedvezmény változása

2019-ben csak a kétgyermekesek családi adókedvezménye nő, így 1 gyermek után az adókedvezmény mértéke továbbra is 10 ezer, két gyermek után gyermekenként 20 ezer (azaz két gyermekre 40 ezer forint összesen), míg három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forint.

2019-től már nyilatkozhat a magánszemély az ügyfélkapuján keresztül is a személyes- és családi adókedvezményeinek igénybevételéről, valamint leadhatja az adóelőleg nyilatkozatát is ebben a formában.

Adózás rendje

A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat kétszereséről (1,8 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,9 százalék) emelkedik. Amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia.

2019-től kötelező ellenőrzést folytat az adóhivatal annál a gazdasági társaságnál, amelynek nettó árbevétele két egymást követő évben is eléri a 60 milliárd forintot, de ennek ellenére nem mutat ki profitot. (Ez nem vonatkozik a jogelőd nélkül alapított társaságok első négy üzleti évére.)

Január 1-től csökken az adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) szabályok megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság összege. A mulasztási bírság maximális összege a befizetett előleg és az adóévi adó 90 százaléka közötti különbözet 10 százalékára csökken a 2018-as 20 százalékról.

Az új szabályok értelmében januártól lehetőség nyílik az önellenőrzésre abban az esetben is, ha elfelejtettük érvényesíteni adókedvezményünket a bevallásban. Noha az önellenőrzési pótlék továbbra is a jegybanki alapkamat marad, azonban, ha egy időszakot kétszer (vagy többször) is ellenőriznünk kell, a második ellenőrzéstől már az eredeti pótlék 1,5-szeresét kell majd fizetni.

Tovább fog szigorodni az ellenőrzéshez, illetve ismételt ellenőrzéshez kapcsolódó eljárásban benyújtott fellebbezésben új tények és bizonyítékok előterjesztésének lehetősége. A jövőben, ellenőrzés esetén – a korábbi szabályokkal ellentétben – nem az elsőfokú adóhatóság döntéshozatalakor, hanem az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltekor, az adóhatóság által nem ismert tényeket és bizonyítékokat, illetve az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltéig az adóhatósághoz elő nem terjesztett bizonyítékokat nem lehet majd figyelembe venni a fellebbezés elbírálása során.

Innovációs járulék

2019. január 1-jével módosul az innovációs járulék fizetésére kötelezettek meghatározása. Számos, korábban járulékfizetés alól mentesülő vállalkozás minősülhet járulékfizetésre kötelezettnek azért, mert újra konszolidált szinten a két éves szabály figyelembevételével kell minősíteni a mikro- és kisvállalkozásokat. Így várhatóan jelentősen bővülni fog a kötelezettek köre, hiszen míg önállóan mentesülhetnek a járulék alól, csoportszinten akár át is léphetik a határértékeket.

Kisvállalati adó (kiva)

Szélesebb körben válik elérhetővé a kiva szerinti adózás. Ugyan továbbra is maximum 50 fős cégek választhatják a kisvállalati adóalanyiságot, de a bevétel és a mérlegfőösszeg felső korlátja egyaránt 1 milliárd forintra nő a 2018-as 500 millió forintról, már 2018. december 1-jétől alkalmazhatóan. Ezzel összhangban az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó bevétel túllépési határ is megemelkedik 1-ről 3 milliárd forintra. A létszám- és bevételkorlátokat a kapcsolt vállalkozások adataival együtt kell számítani. A kiva kulcsa 2019-ben is 13 százalék marad, mely kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót is, így a nagyobb bértömeggel rendelkező vállalkozások számára ez a legvonzóbb adózási lehetőség. Szigorításként viszont megszűnik a kiva alanyiság az alábbi két esetben: a vállalkozás külföldi társasággal is rendelkezik vagy a kapott kamat mértéke átlépi az évi (megközelítőleg) 940 millió forintot.

A kata adómértékei nem változnak, így a főállású katás 50, a mellékállású katás havi kötelezettsége 25 ezer forint, természetesen 2019-ben is választható az emelt, azaz 75 ezer forintos havi díj is. Nem minősül főállású kisadózónak 25. életévének betöltéséig a közép- vagy felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozó a tanulmányainak szüneteltetése idején sem, vagyis csak havi 25 ezer forint adót kell fizetnie az egyébként általános 50 ezer forint helyett.

Az ügyvédi irodák a 2018-as üzleti évtől választhatják a kata szerinti adózást, így kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.

Iparűzési adó

az iparűzési adó mentességének határa. A helyi iparűzési adómentesség a fővárosban 2018-ban azt a vállalkozót illette meg, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított adóalapja az 1 millió forintot nem haladja meg. A döntés értelmében 2019. január elsejétől az kap mentességet, akinek az említett adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot.

2019-től az önkormányzatok rendeletet alkothatnak a beruházási adókedvezményről, ezzel

megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. Arról hozhatnak rendeletet, hogy a vállalkozó csökkenthesse az adó alapját vagy az adó összegét az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével (vagy annak egy részével) az üzembe helyezés adóévében.

2019. július 1-től rendszeressé válik a NAV és önkormányzatok közötti adatszolgáltatás, így nem lesz szükség a változás bejelentők beadására.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban.

2019. január 1-től megszűnik az a rendelkezés, melynek értelmében az adóhatóság nem szabhatott ki adóbírságot, késedelmi pótlékot a kivetés útján megállapított helyi adók ellenőrzése során.

Egyéb adóváltozások egy csokorban

A NAV 2019-ben már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifzetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján. A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a korábbi február 25-e helyett. Az adóbevallási tervezetet természetesen ki kell majd egészíteniük az egyéni vállalkozóknak az adóhivatal számára nem látható bevételekkel és költségekkel.

2019. július 1-től a szállítói számlák összevont értékéről már nem kell adatszolgáltatást küldeni az adóhivatalnak.

100 ezer forintról 200 ezer forintra nő az azonnal elszámolható üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési határa.

A 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót a magánszemély 2019-től költségként elszámolhatja a 2019-es év kezdetétől, de a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mellett már a munkaerő-piaci hozzájárulást nem.

2019-től a céges adóügyeket elektronikusan csak a cégkapun keresztül lehet majd intézni.

A jövedéki adó úgy változik, hogy a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszok esetében a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó 7 forintról 3,5 forintra csökken.

A népegészségügyi termékadó (neta) keretében 2019-től már a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital is adókötelessé válik. Az adómérték a legtöbb adóköteles termék esetében 20 százalékkal nő, az üdítőitalok esetében megduplázódik (7-ről 15 forint/literre, illetve 200-ról 240 forint/literre nő). A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget megszüntették. 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A kulturális adót 2019-től eltörli a kormányzat.

A pénzügyi tranzakciós illetéket is eltörlik minden, 20 ezer forintot meg nem haladó banki lakossági átutalási tranzakció kapcsán, így az a bankkártyás vásárlásokra nem vonatkozik. (A legtöbb bank azonban már eddig sem hárította át a pénzügyi tranzakciós illetéket a kártyás vásárlások során.) A Széchenyi pihenőkártyára történő utaláskor szintén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Amennyiben az utalási összeg meghaladja a 20 ezer forintot, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték alapja a 20 ezer forintot meghaladó összeg. Ez a mentesítés nem vonatkozik arra az esetre, ha a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról történik az utalás.

A lakossági átutalások esetében 2019. január 1-től megszűnik a pénzügyi tranzakciós illeték a 20 ezer forintot meg nem haladó tranzakcióknálForrás: AFP

Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték fizetése alól a természetes személyek Kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet. Vagyis az állampapír forgalmazás tekintetében a Kincstár által végrehajtott művelet ugyanúgy illetékmentes lesz, mint a versenypiaci befektetési szolgáltatók állampapír forgalmazása.

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifzetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a 2018-ig érvényes szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben került elszámolásra. E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés még nem történt meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett már 3 év után megváltoztathatják.

Kibővül a munkásszálló fogalma. 2019. január 1-től akár a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés is adómentes juttatássá válhat. Az étkezési szolgáltatás viszont nem tekinthető adómentesnek.

Cikkünk a LeitnerLeitner szakmai blog, az Orientax, a WTS Klient, a BPO Kft. és a Next Accounting (1 , 2) írásai alapján készült, melyekből az érdeklődők még részletesebb tájékoztatást kaphatnak a 2019-es adóváltozásokról.