Kettős célt kíván megvalósítani a kínai vezetés a Hebei tartományban lévő Xiongxian megye fejlesztésével. Ahogy az Origo ebben a cikkében részletesen is bemutatta, a Hszi Csin-ping elnök személyes ügyének is tartott óriási projekt egyik mozgatója az, hogy az itt felhúzandó új modern város tehermentesítse Pekinget.
Már most úgy emlegetik a fejlesztési területet, mint „Kína második fővárosának” helyét, de egyes pletykák szerint az elnök közvetlen környezetében már az is felmerült, hogy később ténylegesen is az ország fővárosává nevezzék ki az új települést. A másik cél az lehet, hogy felpörgessék Hebei tartomány gazdaságát, amely – bár közel van Pekinghez –, mégis Kína egyik legelmaradottabb régiójának számít.
A területet a kínai elnök 2017 áprilisában választotta ki a vállalkozás helyszínéül. Most a Kínai Kommunista Párt is az elnökével megegyező álláspontra helyezkedett számos konkrét kérdésben, amely a nagyratörő terv első, 2018-2035-ös időszakát érinti.
E szerint egyetértés van abban, hogy az új várost a „jövőnek” szánják, egyben az új, mostani évezred legfontosabb kínai településének.
Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy hátat fordítanak Pekingnek, de legalábbis újradefiniálhatják annak szerepét és jelentőségét, hiszen az eredetileg a birodalmi Kínához kötődő város volt – jelzi a Xinhua kínai állami hírügynökség. Mindez további alapot adhat a találgatásoknak, hogy valamikor a jövőben esetleg Pekingtől elvehetik a fővárosi rangot.
Más kérdésekben is legalább ennyire egységesek az álláspontok.
Eszerint az új településen nem épülhetnek felhőkarcolók, amik pedig a XX. század modern nagyvárosainak jellemző szimbólumai. Hszi Csin-ping és környezete állítólag Washingtont tartja mintának, ahol egyetlen épület magassága sem haladhatja meg a Washington-emlékmű 169 méteres magasságát.
Az új városban szintén nem épülhetnek gigantikus bevásárlóközpontok.
A tervek szerint 10 ezer négyzetméterben limitálják a felhúzható kereskedelmi egységek maximális alapterületét. Ezt az értesülést egyébként a kínai Várostervezési Akadémiáról is megerősítették.
Az is kiszivárgott, hogy a kínai vezetés előtt Canberra, Ottawa és Brazíliaváros jelenti a mintát a városrészek elrendezéséhez, és a tervezői munkát is ezt szem előtt tartva folytatják a szakemberek.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint az új város helyszínéül kijelölt fejlesztési terület a következő évtizedben akár 2,4 billió jüan (350 milliárd dollár) befektetésre is számíthat.
Ez felfoghatatlanul nagy összeg, nagyjából 94 ezer milliárd forint.
A gigantikus vállalkozás évente akár 0,4 százalékponttal növelheti a gazdasági teljesítményt. A tervek szerint a 2030-as évek közepére már olyan fázisba ér, ami után már „csak” a megfelelő organikus fejlődésének kereteit kell meghatározni. Az elemzők megjegyzik: ha ez teljesül, egészen bizonyos, hogy Hszi Csin-ping gazdasági örökségének egyszerre konkrét és szimbolikus lenyomata lesz az új város, a legnagyobb gazdasági projekt, amelyet megvalósított.