Kína már az Európai Uniót is lehagyta kutatás-fejlesztésben

2019.01.24. 06:26

Teng Hsziao-ping 1978-as gazdasági reformjait követően indult meg a kínai tudomány felzárkózása a világhoz. Azóta ellentmondásokkal ugyan, de töretlenül és egyre gyorsabban zárkózik fel a tudomány élvonalához a távol-keleti ország. Cél a Kína 2025 program megvalósítása, amely az olcsó munkaerő helyett a technológiai fejlődésre helyezi a hangsúlyt.

A kínai vezetés felismerte, hogy gazdasági és katonai erejét mindenekelőtt azzal tudja növelni, ha jelentős erőforrásokat összpontosít a tudományra, az innovációra, erről szól a technológiai fejlesztéseket célzó Kína 2025 program is. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása egyben a lakosság jólétét is emeli - olvasható a The Economist hosszú elemzésében, amelyet a kínai technológiai fejlődésnek szentelt.

A kínai tudomány erejét mutatja, hogy idén január 3-án landolt a Holdon a Chang'e 4 űrhajó. Hogy ez megtörténhessen, jelentős anyagi erőfeszítéseket kellett tennie a távol-keleti országnak. Jól érzékelteti ennek nagyságát, hogy

az ország 2000 és 2016 között megtízszerezte kutatás-fejlesztési ráfordításait.

Nem hiába, hiszen az eredmények magukért beszélnek. Élőemberes űrutazás? Hiányzó génszekvenciák felfedezése? Kutatóhajó flotta létrehozása? A világ legnagyobb rádióteleszkópja?Legmélyebb kutatólyuk fúrása az Antarktisz jégmezejébe? A világ legerősebb szuperszámítógépe? Földalatti neutrínó és antianyag-csapda? A világ legnagyobb részecskegyorsítója? Mind kipipálva! Ma már többet költ Kína kutatásra, mint az Európai Unió tagállamai összesen.

Látványos fejlődés kérdőjelekkel

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, bár a kínai tudomány fejlődése látványos, mégis annak a kommunista pártnak a felügyelete alatt zajlik, amely a tudományos eredményeket ugyan akarja, de a tudományos fejlődéssel együtt járó szabad információáramlást, kétségeket és kritikus szemléletmódot már kényelmetlennek érzi.

A Kína 2025 program teljesítése most a legfontosabb gazdasági cél Pekingben.Forrás: Wikipedia


Az a tény, hogy Kína tudományos eszméket és beállítottságot sokkal inkább importált, mint példaképeket és embereket, egyben gyengeséget is jelent. Különösen akkor, amikor felülről indulva akarnak tudományos eredményeket elérni, ahelyett hogy alulról építkezve jutnának el oda. Vegyük például a 2016-ban Guizhou tartományban üzembe helyezett Fast (Tienyan) nevű ötszáz méter átmérőjű – az Amerikában található második legnagyobb űrtávcsőnél kétszer nagyobb – rádióteleszkóp esetét. Az átadást követően gondot jelentett, hogy nem rendelkeztek olyan képzettségű szakemberrel, aki képes lett volna működtetni az eszközt, illetve értelmezni a kapott adatokat. Így hamarosan kénytelenek voltak képzett külföldi szakembereket alkalmazni, hogy életet leheljenek a távcsőbe.

De nemcsak a kormányzat hozzáállásával lehet gond: a nemzeti büszkeségre hivatkozva sokszor a kínai tudósok is hasonló kísértésekbe esnek, mint a hidegháború idején amerikai kollégáik, amikor túlságosan is igyekeznek áttörő eredményt elérni. Ennek egyik szörnyű példáját mutatja a kínai tudomány első számú eredménye 2018-ban. He Jian-kui, a modern kínai tudós mintapéldányáról van szó, illetve az ő genetikai kutatásairól. He a Hefei University of Science and Technology egyetemen tanult, majd a hasonlóan színvonalas Rice és Stanford egyetemeken az USA-ban. A kínai kormány Ezer Tehetség programja keretében tért haza, és a sencseni Southern University of Science and Technology-nál indította el kutatását.
Programja az embriók DNS-ét módosította, melynek eredményeként két kislány született, akik egyelőre egészségesnek tűnnek. Ugyanakkor He "hibajavító" beavatkozásának eredménye legalábbis kérdéses. Amikor fény derült a dologra, az is kiderült, hogy a beavatkozás teljesen illegális volt. Ezt követően 122 kínai kutató nyílt levélben ítélte el He akcióját. Ez az eset is jól mutatja a kínai tudósok hibás erőfeszítéseit, hogy magukat és országukat a világ tudományos életének élvonalába erőltessék.

Valódi és áltudomány

Ezt támasztja az is alá, hogy a kínai tudományos folyóiratok és cikkek száma ijesztő mértékben emelkedik ugyan – ha csak a puszta számokat tekintjük, már meg is előzték amerikai vetélytársaikat –, az igazság azonban az, hogy az elemzések egy része kérdéses színvonalú.

Kína 35. Antarktisz-expedíciója tavaly december közepén.Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Liu Shiping

2018 áprilisában a Santa Barbara-i University of California két tudósa, Han Xueying és Richard Appelbaum áttekintette a vezető kínai egyetemek 731 tudósának tevékenységét. A Fudan Egyetemről a következőket írták: cikkeket fabrikálnak és plagizálnak csak azért, hogy letudják az éves tudományos publikációs kötelezettséget. A kínai kormány tisztában van a gyenge és csalárd módon szerzett tudományos eredmények kockázatával.

Ezért központilag igyekeznek megszervezni, hogy a világ valóban elismerje Kína tudományos tevékenységét. Ennek egyik pillére a C9 néven emlegetett egyetemi csoport. Ezek közé tartozik a Fudan, a Tshinghua és a Peking Egyetem, valamint He egyeteme, a University of Science and Technology. A rendszer másik fontos tagja a Kínai Tudományos Akadémia, amely saját kutatóműhelyeket tart fenn, és fellép a silány minőségű tudományos folyóiratok, különösen azok ellen, amelyeknél fizetni kell a tudósoknak a megjelenés fejében. Ezek azok a lépések, amelyek nemcsak segítik a tudomány előrelépését, hanem amelyek eredményeként valódi tudósok születhetnek. 

Komoly lépés volt a kínai tudomány fejlődésében, hogy miután Teng Hsziao-ping 1978-ban hatalomra került, a legjobb kínai diákok külföldön tanulhattak. Sokan közülük otthon elérhetetlen minőségű tudással tértek haza.

Bár a kormányzat jelentős összegeket költött a tudományra, nélkülük nem tartana most ott a kínai tudomány, ahol tart. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a legjobbak közül sokan külföldön maradtak. Az ő hazatérésüket ösztönözte a már említett Ezer Tehetség program, amely minőségi kutatóhelyekkel igyekezett hazacsábítani őket.

A kínai erőfeszítések hoztak ugyan eredményeket, de a Kínában dolgozó tudósok közül mindössze egynek a munkáját díjazták Nobel-díjjal. Az egyetlen elismerést Tu Youyou kapta egy maláriaellenes gyógyszer kifejlesztéséért. Rajta kívül egyetlen kínai tudósnak sem volt még reménye sem az elismerés elnyerésére.

A Kínai Tudományos Akadémia felderítő robotja az Antarktiszon.Forrás: Imaginechina/Chen hongbo - Imaginechina/Chen Hongbo

Komoly eredmények az alkalmazott kutatásban

Bár az alapkutatások egyik területén sem tudnak egyelőre jelentős eredményeket felmutatni Kínában, az alkalmazott kutatásoknál egészen más a helyzet. Ebben valóban igen komoly eredményeket érnek el. Elsősorban a hatalmas és folyamatosan növekvő munkaerőnek köszönhetően, amely egyrészt elkötelezett, másrészt pedig képes eredményeket felmutatni. Az Elsevier tudományos kiadó és a japán üzleti lap, a Nikkei január 6-án kiadott tanulmánya szerint

a technológiai alkalmazások területén Kína több eredményt tud felmutatni, mint Amerika: a 30 vezető témából 23 kínai volt.

Ezzel együtt tény, hogy a 23-ból mindössze kettő mondható igazán fontosnak: az egyik a kettős rétegű kondenzárotokkal kapcsolatos, a másik pedig a biofaszénnel, de egyik sem olyan jelentőségű, hogy felkeltse a Nobel-bizottság tagjainak figyelmét.

Hogy emelje tudományos elismertségét, Kína az európai, japán és amerikai utat követi, azaz hatalmas kutatási programokat indít, például az űrkutatás területén. De az is tény, hogy az ország űrbeli tevékenysége kommunikációs, katonai vagy Föld-megfigyelési célúnak is mondható, mint tudományos kutatásnak tekinthető.

A másik nagy terület, amelyre erőforrásait összpontosítja a távol-keleti ország, az egy óriási, 100 kilométer hosszúságú részecskegyorsító megépítése. Ennek működtetése azonban olyan hatalmas energiát igényel, amelynek számláját fizetni még Kína számára is problémát jelent.

A kínai Fudan Egyetem a világ 50 legjobb egyeteme közé került.Forrás: Imaginechina/qnb - Imaginechina/Qnb

A másik gond, hogy a létesítmény működtetéséhez szükséges képzett fizikusok sem állnak kellő számban rendelkezésre Kínában. Ezen túlmenően számítástechnikában és a kriptográfiában használatos kvantummechanika területén értek még el jelentős eredményeket Kínában.
A genetikai kutatásban kínai tudósok által bemutatott kutatásokat az Elsevier és Nikkei idézett tanulmánya is elismeri. Eszerint a világ legidézettebb tudományos folyóirataiban a témában megjelent kutatások csaknem 23 százaléka kínai tudományos műhelyből származik, ami csaknem fele az amerikai megjelenéseknek, s messze meghaladja a többi ország részarányát.

Jelenleg a genetikai kutatások egyik legnagyobb problémája, hogy a független tudósok által végzett alapkutatások és annak gyakorlati alkalmazhatósága nagyon távol áll egymástól. Erre szeretne megoldást kínálni Kína azzal, hogy egyetlen intézménybe összpontosítaná az alap- és az alkalmazott genetikai kutatásokat abban a reményben, hogy így szorosabb lesz a kapcsolat a két tudományterület kutatói között, ami a mindennapi életben hasznosítható eredményekhez vezet majd.

Célkeresztben az őssejt-kutatás

A sanghaji Tongji Egyetem tudósa, Zuo Wei őssejt-terápiával igyekszik gyógyítani a tüdőtágulatban szenvedő betegeket. Ennek azért különös a jelentősége, mert Kínában nagyon elterjedt dohányzás és a szennyezett levegő miatt kiemelkedően sok a tüdőbeteg.
Az energiatárolás szintén olyan terület, ahol Kína a világ élvonalában található. A Liaoning tartománybeli Zhuanghe városban olyan hatalmas akkumulátor telepet létesítenek, amelynek teljesítménye hatszorosa az Elon Musk által 2017-ben Ausztráliában létesített több ezer lítium-in akkumulátorból álló energiakomplexuménak. A kínai projekt nagyobb energitároló-képességét a kettős elektrolit és vanádium oldat alkalmazása magyarázza.

Ezzel együtt az is tény, hogy Kínában az állam a mai napig beavatkozik a tudományos kutatásokba, nincs meg a kutatás elegendő szabadsága.

Jó példa erre, hogy Han és Appelbaum idézett művében a következő olvasható: amennyiben a hatalom bármit kinyilatkoztat, akkor az összes egyetemnek, kutatónak követnie kell az iránymutatást, függetlenül attól, hogy azzal egyetért vagy sem. S bár tesznek ellene, a támogatások odaítélésénél, az állásinterjúknál Kínában még mindig sokkal többet számítanak a személyes kapcsolatok, mint Nyugaton.