Óriási üzletbe kezdhet Grönland, ha elolvad a jégtakarója

Tasiilaq, Grönland; A színes házak és a gigantikus jégtömbök látványa lélegzetelállító.

Építőipari alapanyagok fontos szállítójává léphet elő Grönland, ha a globális felmelegedés következtében eltűnik jégtakarója. Az átalakulás kevés pozitív hozadékainak egyikével egy frissen kiadott tanulmány foglalkozik, amelynek főbb megállapításait a Reuters mutatja be.

Dán és amerikai kutatók jegyzik azt a tanulmányt, amely a Nature Sustainability című folyóiratban jelent meg. A szerzők ebben azt állítják, Grönland jelentős homok- és kavicsszállítóvá válhat akkor, ha a felmelegedés miatt zsugorodó jégtakarója eltűnik. Ez pedig robbanásszerű fejlődést adhat a helyi gazdaságnak.

A formálisan Dániához tartozó, de jelentős önkormányzatisággal bíró - Koppenhágától komoly anyagi támogatásban részesülő - Grönlandon jelenleg 56 ezren élnek, többségük a tengerparti területeken. Életmódjukra döntő hatást gyakorolhat az, ha a folyamat folytatódik, és Grönland gleccserei beleolvadnak az óceánba.

Lehet pozitív hozadéka is a grönlandiak számára a jégtakaró olvadásának Forrás: AFP/Gerault Gregory

Ez a tengervíz szintjének jelentős mértékű emelkedésével járna globálisan.

Egyes számítások szerint Grönlandon annyi fagyott víz van, hogy ha az mind elolvad, akkor mintegy hét méterrel emelkedhet meg a vízszint.

Ez pedig alapvető változást hozna a világ számos tengerparti térségében, ideértve a grönlandi közösségek életét is. Az erodálódó tengerpartok elsősorban a halászatnak tennének keresztbe.

Ugyanakkor - állítja a tanulmány -, új lehetőséget is jelentene a grönlandiak számára, ami nem más, mint a tengerparti homokkitermelés megindítása. A kutatók szerint ugyanis a megemelkedő vízszint jelentős mennyiségű iszapos hordalékkal látná el az öblöket és a fjordokat. Ebből pedig rengeteg homokot és kavicsot lehetne kinyerni, ami fontos építőipari anyagbeszállítóvá léptetné elő a "zöld földet", ahogy felfedezői, a középkori vikingek nevezték.

A homok ugyanis az egyik legfontosabb alapanyag a világon. 2017-es globális kereslete meghaladta a 9,55 milliárd tonnát.

Piaca pedig közel 100 milliárd dollár, azaz mintegy 28 ezer milliárd forintos nagyságú volt abban az évben.

A homok jelentőségéről ebben a cikkében írt az Origo. A világ építőiparának igénye olyan nagy arra, hogy kitermelésének kérdése önmagában globális ökológiai problémát jelenthet a jövőben, különösen azt figyelembe véve, hogy a számítások szerint 2100-ra a jelenlegi közel ötszörösére, 481 milliárd dollárra nő az éves piaca.

Sok helyre lesz szállítható a kavics és a homok Grönlandról (illusztráció) Forrás: AFP/Hemis.Fr

Ez pedig különleges jelentőséget kínálhat Grönland számára a következő évtizedekben.

A szigeten jelenleg is zajlik a tengerparti homok hasznosítása a helyi építkezéseknél, ám a világpiacra való szállítás egészen más nagyságrendet jelentene, mint a mostani felhasználás.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a sziget fontos uránium, valamint ritkaföldfém-készleteket is rejt, melyek a permafroszt felengedésével könnyebben hozzáférhetővé válnak, akkor a potenciális európai és észak-amerikai szállítások alapján Grönlandra gazdasági értelemben vett Kánaán is várhat.

A homok pedig legyőz minden akadályt, állítják a kutatók. Különösen akkor, ha elengedhetetlenül szükséges annak pótlása valahol. Volt már rá példa, hogy Vancouverből Los Angelesbe, vagy épp Ausztráliából Dubajba szállítottak homokot. Így a Grönlandról való elszállítás sem fog gondot okozni akkor, ha ahhoz nyomós üzleti érdek fűződik.