Ez lesz az autógyártó első teljes körű belépése az űrkutatásba, hiszen a Nemzetközi Űrállomásra már küldtek egy kis robotot korábban, egy másokkal közös fejlesztésben.
A részleteket a JAXA és a Toyota jövő héten jelentik be közösen egy tanácskozáson.
A Toyota megerősítette azt a tervet is, hogy közös projektet hirdet a JAXA-jel a mobilitásról és az űrszondáról, de ennél többről egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni.
A misszió része a Hold iránti megújult globális érdeklődésnek, amelyet néha a Föld „nyolcadik kontinensének" neveznek 50 évvel azután, hogy az amerikai űrhajósok először a jártak a Hold felszínén.
Mielőtt az emberek ismét lábnyomukat hagynák a Hold porában, a NASA célja, hogy 2024-ig egy pilóta nélküli járművet szállítson a Holdra.
Eddig csak Oroszország, az Egyesült Államok és Kína tették meg a Földtől a Holdig vezető 384 ezer kilométeres utat, a múlt hónapban pedig Izrael elindított egy űrhajót, melynek célja, hogy azzal Izrael csatlakozzon a fenti országokhoz.
2017-ben Japán jelentette ki, hogy 2030 körül embert tervez eljuttatni a Holdra.
Holdjárót egyébként mind a szovjetek, mind az amerikaiak tettek már le a Holdra, de míg a szovjet Lunohod-1 (1970) távvezérlésű volt, addig az amerikaiak által készített három holdjárót - melyek ma is ott parkolnak égi kísérőnkön - már ember vezethette.
Az 1956-ban emigrált magyar gépészmérnők, Pavlics Ferenc vezette azt a tervezőcsoportot, mely elkészítette az első (és eddig egyetlen) ember vezette holdjárót.
A 17 hónapig tartó fejlesztés során egy akkumulátoros, elektromos, botkormányos autót alkottak a szakemberek, melyet speciálisan a Hold adottságaira fejlesztettek ki, hiszen a holdjáró a Földön összeroppant volna az űrhajósok és a felszerelésük súlya alatt.
Személyesen Pavlics Ferenc tervezte a jármű titán fémspirálból készült kerekeit, hiszen a légmentes környezetben és a nagy hőmérséklet-ingadozásban a földi gumitömlők használhatatlanok lettek volna a Holdon.
Az alábbi angol nyelvű film a holdjáró történetét dolgozza fel:
A részben magyar tervezésű Holdjáróról a magyar Wikipédián is olvashatnak bővebben.