Ökoadót fizetnek a környezetterhelők

A gazdálkodó szervezetek által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül áthárítja a gazdálkodó szervezetekre.

Levegőterhelési díjat annak a kibocsátónak kell majd fizetnie, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása bejelentés köteles. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézményi tüzelőberendezést üzemeltetőt, valamint a távhőszolgáltatást végző kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátás után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki.

Vízterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:

• a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
• az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
• az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetett vízterhelő anyagok után,
• ha kizárólag csapadékelvezetést végez.

A gazdálkodó szervezetek által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül áthárítja a gazdálkodó szervezetekre.

Talajterhelési díjat az a kibocsátó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/ m3. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.

Díjkedvezmény, díjelőleg

Ötven százalékos díjkedvezményt vehet igénybe a törvényjavaslat szerint a környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató, a beruházás kivitelezésére vonatkozó jogerős engedélyben meghatározott kivitelezési időtartam alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig.

Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosításnál pedig a hasznosított hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult díjkedvezményre. A kedvezmény további feltétele, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a környezetterhelő anyag kibocsátását.

A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg, a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. Az éves tényleges kibocsátás és a befizettet díjelőleg különbözetét a tárgyévet követő év március 31-éig kell megfizetni, a bevallással egyidejűleg.

Fokozatos bevezetés

A levegőterhelési, valamint a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004-ben a megállapított környezetterhelési díj 40 százalékát, 2005-ben 60 százalékát, 2006-ban 80 százalékát, 2007-ben 90 százalékát, és 2008-tól 100 százalékát köteles megfizetni.

A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2005-ben a megállapított környezetterhelési díj 40 százalékát, 2006-ban 60 százalékát, 2007-ben 80 százalékát, 2008-ban 90 százalékát, 2009-től pedig 100 százalékát köteles megfizetni.

2004-ben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.

Kapcsolódó cikkek:

• Harmadával drágíthatja a csatornadíjat az ökoadó
• Adótervek 2004-re