Mégsem fizet járulékot a gyesen lévő egyéni vállalkozó

Korábban nagy vihart kavart az APEH eljárása, amely szerint a gyesen lévő egyéni vállalkozókat járulékfizetésre kötelezték akkor is, ha kizárólag adminisztratív, illetve irányítási feladatokat láttak el, de a vállalkozásban ténylegesen nem tevékenykedtek. A pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a társadalombiztosítási szabályok a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg speciális járulékfizetési szabályokat.

A közvélemény felháborodását az a körülmény váltotta ki, hogy az APEH a fenti esetekben néhány alkalommal sajátosan értelmezte a tevékenység személyes folytatásának fogalmát, így járulékfizetésre kötelezte azt az otthon lévő gyermekgondozási segélyben részesülő kismamát is, aki kizárólag a vállalkozásával kapcsolatos adminisztratív, irányítási feladatokat látta el (pl. aláírta a bevallásokat, átutalásokat, nyilvántartásokat stb.)

A családtámogatási törvény megengedi, hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban vagy az otthonában akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. Ilyen munkavégzés esetén (tevékenység személyes folytatása) a járulékfizetési kötelezettség fennáll.

Az egyéni vállalkozó számára a vonatkozó törvény nem a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását írja elő, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg. A személyes közreműködést azonban tágan kell értelmezni, azaz az egyéni vállalkozó nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A vállalkozásban való személyes közreműködés körébe tartozik a döntések meghozatala, a vállalkozás irányítása, a tevékenységért való felelősségvállalás, ez azonban nem esik egybe a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával. A társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön járulékfizetési szabályokat.

A fentiekből következően tehát a gyesen lévő egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a vállalkozói igazolványban, illetve a társasági szerződésben rögzített tevékenységek gyakorlásában (pl. fodrászat, szabás-varrás, vagy fuvarozás, kereskedelmi tevékenység) személyesen vesz részt. A személyes közreműködési kötelezettség körébe tartozó szervezési, irányítási feladatok ellátása, az adókötelezettségek teljesítése (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás), vagy alkalmazottak foglalkoztatása önmagában - a vállalkozás profiljába tartozó munkavégzés hiányában - nem keletkeztet a gyesen lévő vállalkozók esetében járulékfizetési kötelezettséget.

A vállalkozó ugyanis akkor is köteles az adókötelezettségek, társadalombiztosítási nyilvántartási, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. A fenti kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.

Ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" nem folytat személyesen vállalkozói tevékenységet - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét, vagy kizárólag segítő családtag, alkalmazott útján látja el a tevékenységet - a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is. A járulékfizetési kötelezettség alól mentesül azonban az egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Más a helyzet akkor, ha a vállalkozó a költségei között vállalkozói kivétet számolt el. Ilyenkor a vállalkozás személyes folytatásának ténye a vállalkozói kivét elszámolásával külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizetnek. A PM álláspontja szerint azonban kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása - és így a járulékfizetési kötelezettség is -, ha azt az adóhatóság az ellenőrzése során megállapítja.