Módosítás után is maradtak még adókedvezmények

Az egyéni vállalkozók már beadták szja-bevallásukat és aki tudott kedvezményt érvényesíteni, már meg is kapta az adóvisszatérítést. A magánszemélyeknek azonban még bő egy hónap áll rendelkezésre az adóívek kitöltésére. Segítségül három részes cikksorozatunkban összefoglaljuk a kedvezmények szabályait, és kiemeljük az idei változásokat is.

Elsőként a számított adót csökkentő kedvezményeket foglaljuk össze. Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Az összevont adóalap adóját a számított adóból az adóalapba beszámított külföldön megfizetett adó, az adójóváírás, valamint az adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonásával tudjuk meghatározni.

A számított adó kiszámítására szolgál az adótábla, amely szerint a 2005-ben megszerzett jövedelem után

• 0-1 500 000 forintig 18 százalékos szja-t,
• 1 500 001 forinttól pedig 270 000 forintot és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 százalékát kell fizetni.

A 2006-ban megszerzett jövedelmek után a 2007-ben benyújtandó adóbevallásssal egyidejűleg

• 1 550 000 forintig 18 százalékos szja-t,
• 1 550 001 forinttól pedig 279 000 forintot és 1 550 000 forinton felüli rész 36 százalékát kell majd fizetni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

Amennyiben az adózó olyan jövedelmet szerez, amelyet külföldön (vagy külföldön is) adókötelezettség terhel és ezt a jövedelmet a belföldi adóköteles jövedelmekkel össze kell vonni, akkor a külföldön megfizetett adó beszámítható az összevont adóalap után fizetendő adóba. Ilyen jövedelem például az adótörvény alapján külföldi illetőségűnek minősülő munkáltatótól külföldön szerzett jövedelem. A beszámítás átlagos adókulcs alkalmazásával történik. A számított adót az összevont adóalappal elosztva kapjuk meg az átlagos adókulcsot (a hányadost két tizedre kerekítve kell meghatározni). A külföldön adózott jövedelmet meg kell szorozni az átlagos adókulccsal, s az így kapott összeggel kell a számított adót csökkenteni. Nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában a levonás nem haladhatja meg sem a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének, sem a számított adónak a 90 százalékát.

Az összevont adóalapba tartozó olyan jövedelem, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény vagy viszonosság alapján Magyarországon adómentes, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azaz része az összevont adóalapnak, de a rá eső adót nem kell megfizetni. A kettős adózást kizáró egyezmények jórésze ezt a szabályt alkalmazza a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételére  Ilyen többek között a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az USA-val kötött egyezményünk.

Amennyiben az adott ország vonatkozásában a kettős adózást kizáró egyezmény a fentiektől eltérően rendelkezik, akkor az említett szabályokat, korlátokat természetesen nem kell alkalmazni. (Például ha az egyezmény lehetővé teszi a külföldön adóztatható jövedelem beszámítását, az átlagos kulccsal számított adó akkor is levonható, ha az adott jövedelem külföldön adómentes volt.)

Ha a külföldön megfizetett adó (vagy annak egy része) a magánszemélynek visszajár, az nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként.

A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni a forintra átszámításhoz.

A külföldön megfizetett adó beszámításának szabályai 2006-ban is változatlanok maradtak.

Szja tv. 32. § (1)-(2) bek.