Ami a családi és a sulinet kedvezményből maradt

Az szja-bevallási határidő közeledtével, adókedvezményeket bemutató sorozatunkat  az összevont adóalapból levonható kedvezményekkel folytatjuk. A sort a családi kedvezmény változó szabályaival, a megmaradt lakáscélú, valamint a sulinet és tandíj-kedvezményekkel nyitjuk.

Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Az összevont adóalap adóját a számított adóból az adóalapba beszámított külföldön megfizetett adó, az adójóváírás, valamint az adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonásával tudjuk meghatározni. Ezeket a - számított adót csökkentő - kedvezményket ismertettük sorozatunk első részében.

Az összevont adóalap adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet a jogosult. A főbb szabályokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Kedvezményezett eltartott	A kedvezmény érvényesítésére jogosult
1. akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak aki még nem tanköteles (6 év alatti) aki tanköteles (6 és 16 év közötti már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és még nincs 20 éves) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos	A családi pótlékra jogosult (szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám)
2. Aki saját jogon kapja a családi pótlékot: nagykorú árva, az a 20 év alatti nagykorú személy, aki kikerült az átmeneti vagy tartós állami nevelésből és közoktatási intézményben tanul.	Az eltartottal közös háztartásban élők egyike
3. Aki rokkantsági járadékban részesül: az a nagykorú személy, aki 25 éves kora előtt teljesen munkaképtelenné vált és nem kap sem nyugellátást, sem baleseti nyugellátást.	Az eltartottal közös háztartásban élők egyike
4. A magzat, a várandósság ideje alatt,  a fogantatás 91. napjától a megszületésig	A várandós nő, vagy házastársa

Jogosultsági hónapnak az a hónap tekinthető, amelyre a családi pótlékot, illetve a rokkantsági járadékot folyósítják, magzatnál a várandósság időszakában az a hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll (kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a nevelési ellátásra való jogosultság megnyílik).

Fontos azonban, hogy az érvényesítésnek jövedelemkorlátja is van, csak akkor élhet a teljes kedvezménnyel az adózó, ha az összjövedelme 8 millió forint alatt van. E jövedelemhatár felett a kedvezménynek csak  azt  a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8 millió forint feletti összes jövedelme 20 százalékát.

A kedvezmény összege a 2005-ös adóévben elért jövedelmek után eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy eltartottra 3 000 forint,
• kettő eltartottra 4 000 forint,
• három vagy több eltartottra 10 000 forint.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adózó az adóbevallásában (a munkáltatói elszámolásban) az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét tüntesse fel. Tehát aki élni akar ezzel a kedvezménnyel, gyermekének adóazonosító jelet (zöld adókártya) kell kérnie az APEH-nél vagy a gyermek lakcímkártyáján szereplő szamélyi számot kell feltüntetnie. Magzat után járó kedvezménynél ezt a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Ha a magzatot csak az adóbevallás benyújtását követően ismerik fel, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény önellenőrzéssel érvényesíthető. A családi adókedvezmény ugyanazon eltartott után csak egyszeresen érvényesíthető, de a jogosult az adóév végén megoszthatja azt a vele közös háztartásban élő házastársával, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és feltüntetik egymás adóazonosító jelét.

A kedvezmény beépült a családi pótlékba

A munkáltató a családi adókedvezményt már az adóelőleg megállapításánál figyelembe veszi mégpedig annál a jogosultnál, aki írásban (együtt élő házastársak közösen) az adóazonosító jel(ek) feltüntetésével tett nyilatkozatban annak érvényesítését kéri. Nem kell nyilatkozatot adnia annak a jogosultnak, akinek a munkáltatója folyósítja a családi pótlékot, és a családi kedvezményt nem a vele együtt élő házastársa kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél. Amennyiben a kedvezményezett saját jogán jogosult családi pótlékra, illetve rokkantsági nyugdíjban részesül, a vele közös háztartásban élők közül jogosultként kiválasztott személy nyilatkozatának tartalmaznia kell a háztartásban élő adóköteles jövedelemmel rendelkezők nyilatkozatát is arról, hogy ők nem kívánják érvényesíteni a kedvezményt.

Megnyírbált lehetőségek 2006-ban

2006-ban a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családoknál beépítették a családi pótlékba, így családi adókedvezményt csak azok a családok érvényesíthetnek, akik három vagy több gyermeket nevelnek. A kedvezmény összege pedig 4000 forintra csökkent havonta.

Átalakult és bonyolultabbá vált a jövedelemkorlát szabályozása is. Három gyermekes család teljes összegben évi 6 millió forintos jövedelemhatárig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további eltartottnál 500 ezer forinttal nő a jövedelemkorlát, 8 millió forintos határig. Amennyiben pedig az éves összjövedelem meghaladja az eltartottak létszáma alapján az adózóra vonatkozó jövedelemkorlátot, akkor a kedvezménynek az a része érvényesíthető, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

Átmeneti szabály, hogy 2006-ban még érvényesíthető kedvezmény az olyan magzat után is, akire tekintettel a jogosult a 2005. december 31-ig hatályos szabályok szerint családi kedvezményt érvényesíthetett, tehát nem feltétel, hogy legalább három eltartott legyen  a családban. A kedvezmény összege pedig születendő gyermekenként és jogosultsági hónaponként az az összeg, amely a jogosultat a 2005. december 31-ig hatályos szabályok szerint megillette. Az átmeneti szabályozás azonban csak addig érvényesül, amíg a gyermek meg nem születik, azaz nem lesz családi pótlékra jogosult.

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékos adózó 2005-ben havi 2850 forinttal csökkenthette az összevont adóalap adóját mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. 2006-ban  kedvezmény összege 3125 forrint havonta, ugyanis az megegyezik az év első napján érvényes minimálbér 5 százalékával.

A kedvezmény orvosi igazolással vehető igénybe, de azt nem kell az adóbevalláshoz csatolni, ellenőrzés céljából azonban célszerű megőrizni. Akinek az igazolás alapján véglegesnek tekinthető az állapota, nem kell évente új igazolást kérnie.

Szja tv. 40. §, 44. §