Utoljára jár vissza önkéntes pénztári kedvezmény

Utoljára igényelhető vissza az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezmény, a 2006-os befizetések után ugyanis ez már csak a pénztártag egyéni számláján írható jóvá. Ugyanígy lehet adókedvezményt érvényesíteni a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összegek után is. Az adókedvezményekről szóló sorozatunk utolsó részében ezekre a változásokra is kitérünk.

Bár egy korábbi módosítás 2006. január 1-jétől eltörölte ezeket a társadalom-biztosítási és a magánnyugdíj-pénztári befizetések adókedvezményét, az adótörvények 2005. novemberi módosítása ismét hatályba helyezte, így továbbra is érvényesíthetők. Nem szűnt meg az önkéntes pénztári befizetések kedvezménye sem, de már nem igényelhető vissza, hanem a pénztári számlán írják jóvá minden évben (az önkéntes pénztári jóváírással külön címszó alatt foglalkozunk).

Tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei

Külön megállapodás megkötésével (és járulékfizetéssel) a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, illetve nyugdíjalapot képező jövedelmet lehet szerezni. Amennyiben az adózó saját maga vagy más személy javára megállapodást kötött nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetve nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére, az ilyen jogcímen befizetett és a társadalombiztosítási szerv által igazolt összeg 25 százalékát levonhatja az összevont adóalapból. Ugyancsak levonható annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján, tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetve a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint más javára fizet meg. A kedvezmény a pénztár igazolása alapján vehető igénybe.

Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba az adózó saját tagdíját kiegészítő (önkéntes) befizetésének - ikivéve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett összeget - a 30 százaléka.

Valamennyi kedvezményt igazolás alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetve az egyéni számláján jóváírt, adóköteles, de kedvezményre jogosító további tételeket.

Szja tv. 35. § bek.

Önkéntes pénztári jóváírás

2006-tól kezdődően az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári (nyugdíjpénztár, egészségpénztár) befizetések alapján járó adókedvezmény átalakul, nem lehet visszajáró összegként felvenni, hanem a pénztárnál vezetett egyéni számlán írják jóvá. Ez a jóváírás csak az adóév végén érvényesíthető, tehát a kedvezményt az adóelőleg megállapításánál évközben nem lehet figyelembe venni.

A 2005-ös adóév után még a régi szabályok érvényesülnek, azaz az alábbi feltételek teljesülése esetén az adókedvezményt vissza lehet igényelni. Kedvezményt lehet igénybe venni

• a saját tagi jogviszonyra tekintettel történő befizetés (tagdíj, rendkívüli befizetés) után,
• a munkáltatói hozzájárulás adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő része után, valamint
• az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg után.

A fenti befizetések együttes összege alapján járó adókedvezmény 30 százalék, de a 100 000 forintot nem haladhatja meg. Aki egyidejűleg tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak és önkéntes egyészségpénztárnak is, együttesen évi 120 000 forint kedvezményre jogosult.

Azok a jogosultak, akik 2020 előtt betöltik a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjpénztári tagságukra tekintettel 130 000, együttes tagságuk esetén pedig 150 000 forint kedvezményt érvényesíthetnek.

Wellness-kúrára is mehetnek a pénztártagok

Ezek a feltételek tehát 2006-tól sem változtak, csak a kedvezményt a számlán írják jóvá a jogosultnak. Az egészségpénztári kedvezmény annyiban bővült, hogy a fenti értékhatárokig jóváírás kérhető az egyéni számlán legalább 2 évre lekötött összeg, valamint az egyéni számláról kifizetett, úgynevezett prevenciós szolgáltatás 10 százaléka után is.

A pénztártag az adóbevallásában, illetve az adóhatósági adómegállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet a kedvezmény jóváírásáról (átutalásáról). A nyilatkozatban természetesen meg kell adni annak az egyéni számlának a számlaszámát is, ahová az adókedvezmény-utalást kéri. Az átutalt és az egyéni számlán jóváírt összeg nem számít bevételnek. A nyilatkozatban megjelölt adókedvezményt az APEH utalja át a megadott pénztári számlára, az adóbevallás beérkezésétől számított 30 napon belül. Amennyiben a jogosultnak adótartozása van, akkor csak a tartozás kiegyenlítését követő 30 napon belül számíthat az utalásra. Amennyiben az átutalás teljesítésekor a jogosult már nem tagja az általa megjelölt pénztárnak, akkor annak a pénztárnak kell teljesíteni, amelyikbe átlépett. Ha pedig nem lépett be másik pénztárba az adózó, akkor az APEH köteles a kedvezmény összegét kifizetni neki. A jogosult halála esetén a kedvezmény összegét a pénztár a kedvezményezettnek, illetve örökösnek tartozik kifizetni, amennyiben pedig ilyenek nincsenek, fel kell osztania a pénztártagok egyéni számlái között.

Szja tv. 44/A §, 7. §

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíjrendszer negyedik pilléreként emlegett számla az öngondoskodást helyezi előtérbe, amelyhez az állam adójóváírás formájában nyújt támogatást. Az előtakarékoskodás keretében elhelyezett összeg a nyugdíjba vonulást követően használható fel, addig ezeken a számlákon lehet a saját megtakarításokat gyűjtögetni.

Nyugdíj-előtakarékossági számlákat az a természetes személy köthet, aki nyugdíjra még nem jogosult és a számlanyitással egyidejűleg legalább ötezer forintos befizetés teljesítését vállalja. A megállapodást írásban kell megkötni a befektetési szolgáltatóval. Az előtakarékossági számla gyakorlatilag három részből, a nyugdíj pénzszámlából, az értékpapírszámlából és a letéti számlából áll. Pénzszámlát önmagában nem, csak az értékpapírszámlával, a letéti számlával, vagy mindkettővel együtt lehet kötni. Ugyanez igaz fordítva is. Az értékpapírszámlához és a letéti számlához mindig kapcsolni kell egy pénzszámlát is.

Az értékpapírszámla az úgynevezett dematerializált értékpapírok, míg a letéti számla a nyomdai úton előállított értékpapírok elhelyezésére szolgál. A pénzszámlára lehet a saját befizetéseket teljesíteni. Ezen írják jóvá a másik két számlán elhelyezett értékpapírok hozamát, az értékpapírok értékesítéséből befolyt összegeket, az egyéb nyugdíjszámláról érkező átutalást és az APEH által teljesített úgynevezett előtakarékossági támogatást is.

Adómentes nyugdíjszolgáltatásnak minősül a számlákon nyilvántartott követelések és befektetési eszközök együttes összege, ha az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában a nyugdíjjogosultságát igazolni tudja, és a felmondásra a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően került sor. Egyéb esetekben azonban a számlákról felvett összeg után adózni kell. A számla a kamatadó elkerülésére is lehetőséget ad, ugyanis 2007 után már kamatadó mentesen juthat megtakarításához az a jogosult, aki legalább három éve nyitotta meg számláját. Természetesen az adó elkerüléséhez nyugdíjba kell vonulni.

A számlával kapcsolatban speciális kedvezményként érvényesíthető a befizetett összegek utáni jóváírás lehetősége. A magánszemély külön nyilatkozattal kérheti, hogy az előtakarékoskodás keretében befizetett összeg 30 százalékát, legfeljebb azonban 100 000 forintot az adójából valamelyik nyugdyjelőtakarékossági számláján írjon az APEH jóvá. Aki 2020. január 1-e előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, maximum 130 000 forint adókedvezményt az átutaltathat át a számlájára. Átutalás több számla esetén is csak az egyikre teljesíthető. Az APEH által a számlára utalt összeg nem számít bevételnek. A számláról teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés pedig nyugdíj,tehát nem adóköteles.

Szja tv. 44/B-C §