Megszavazták az adószigorításokat

Az Országgyűlés hétfőn este megszavazta azt a három törvényt, amelyek leginkább érintik a magánszemélyek és a vállalkozások pénztárcáját. Lesz különadó, elvárt adó, járulékemelés, eva- és áfa-emelés, ráadásul szigorúbbak lesznek az adóellenőrök is.

Az öt éves adócsökkentési programból csak az adósávok kiszélesítése marad érvényben: 2007-ben 1,7 millió forint lesz a sávhatár, eddig az adó mértéke 18, e fölötti jövedelemre pedig 36 százalék lesz.

Megszűnő és korlátos kedvezmények

Jövőre megszűnik a felnőttképzés és a számítógép-beszerzés kedvezménye, valamint a szellemi tevékenység kedvezménye. A 2007. január 1-jét követően felvett lakáscélú hitelek törlesztéséhez már nem vehető igénybe adókedvezmény, de a korábbi hitelfelvétel alapján megszerzett jogosultság változatlan feltételekkel érvényesíthető még öt évig. Több kedvezményt kötnek jövedelemkorláthoz, ez a jövedelemhatár viszont egységesen 3 millió 400 ezer forintra csökken. Ráadásul összesen évi 100 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe.

Módosul a nyugdíj adójogi megítélése. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a nyugdíjat és a nyugdíjast megillető baleseti járadékot nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál, tehát a nyugdíj egyrészt adómentes, másrészt nem befolyásolja a nyugdíj mellett szerzett, összevonás alá eső jövedelmeket terhelő adót. 2007-től a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas más jövedelmet is szerez, összevont jövedelmébe a nyugdíja is beszámít, de az arra jutó - adótábla szerint számított - adó levonható.

A hatályos szabályozás szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba munkáltatói hozzájárulás címén havonta fizetett összegből a minimálbér (ha a munkavállaló több pénztártípus tagja, akkor minimálbér 130 százaléka) nem minősül bevételnek.

A törvényjavaslat szerint jövőre - függetlenül attól, hogy a munkavállaló hány pénztárnak tagja - a munkáltatói hozzájárulásból csak a minimálbér 20 százaléka nem minősült volna bevételnek, ez a szigor azonban enyhült az elfogadott törvényben.

Kamatadó

A tervezettnél hamarabb hatályba lép és emelkedik is a kamatból és tőzsdei nyereségből származó jövedelem adója, 2007. január 1. helyett már 2006. szeptember 1-től fizetni kell, mértéke pedig 20 százalék lesz. Adómentes marad a nyugdíj előtakarékossághoz kapcsolódó megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége és a lakástakarékpénztárban elhelyezett betétek kamata.

Természetbeni juttatások, cégtelefon

Már szeptember 1-jétől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó. Ilyen juttatások egyébként a tavalyi módosítás után már csak évi 400 000 forintos határig adhatók. Az 54 százalékos adómérték 2007. január 1-jétől a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra is vonatkozik.

Újra előkerült a cégtelefon megadóztatása, amelynek bevezetését már többször javasolták. Jövőre természetbeni juttatásként, azaz 54 százalékos adómértékkel adózik a cégtelefon magáncélú használata. Az ebből származó bevételt vagy úgy állapítja meg az adózó, hogy tételesen elkülöníti a magáncélú használatot, vagy pedig tételes elkülönítés hiányában a telefonszámla 20 százaléka számít bevételnek. Jó hír viszont, hogy az Európai Bizottság döntése nyomán szeptember 1-től a telefon áfájának 70 százaléka lesz levonható az eddigi 50 százalék helyett.

Járulékok

A tavaly év végén elfogadott ötéves adó- és járulékcsökkentési program keretében 2007. január elsejétől két százalékos járulékcsökkentést írtak elő a foglalkoztatókra. Ezzel ellentétben továbbra is marad a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék. Ezen belül megváltozik azonban a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási járulék aránya. A jelenlegi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék januártól 8 százalékra csökken, a nyugdíjbiztosítási járulék ugyanakkor 18 százalékról 21 százalékra emelkedik.

Fizetnek a nyugdíjasok és őstermelők is

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozóknak 5 százalékos baleseti járuléka helyébe szeptembertől 10 százalékos, jövő januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék lép. A saját jogú nyugdíjas munkavállalókat eddig nem terhelte járulékfizetési kötelezettség. A jövőben ellenben a nyugdíjasokat is terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjfolyósítás szünetelése esetén pedig a 2, illetve januártól 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék is.

2007. január elsejétől az őstermelőket is bevonják a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. A biztosítási kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknél az irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttes mértéke a teljes nyugdíj folyósításához szükséges 20 évet eléri. Az őstermelő a minimálbér alapján, ha pedig a bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, a minimálbér 50 százaléka után köteles járulékot fizetni.

A foglalkoztatottak és a biztosítottak vonatkozásában is átalakítják az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó befizetések rendszerét. Az egészségbiztosítási járulék egy részét a természetbeni, másik részét pedig a pénzbeli ellátások fedezetére számolják el a jövőben. A befizetéseket is ennek megfelelő bontásban kell majd ezentúl bevallani. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottak 4 százalékos egészségbiztosítási járuléka szeptembertől 6 százalékra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.

Kétszeres járulékminimum

A főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatókra és a biztosítottakra is kiterjesztik a minimális járulékfizetési kötelezettséget. Ezzel egyidejűleg a minimum járulékalapot a jelenlegi összeg duplájára emelik. Ez azt jelenti, hogy 2006. szeptemberétől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, 2007. január elsejétől pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. Könnyítés ugyanakkor, hogy akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe. Ehhez azonban egy külön adóhatósági bejelentés is szükséges. A kedvezmény a 125 ezer forint (illetve januártól a 130 ezer forint) és a tényleges járulékalapot képező jövedelem utáni járulék különbözete, amelynek havi összegét a törvény külön maximalizálja.

Rosszul járnak azonban az evások. Nekik ugyanis eddig - a havi bevételük nagyságától függetlenül - a minimálbér után kellett járulékot fizetni. Szeptembertől pedig a minimális járulékalap a duplájára, azaz 125 ezer forintra emelkedik. A kedvezmény ellenben csak akkor jár, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem ennél az összegnél kevesebb. Ha tehát az evás egyéni vállalkozó havi szinten 147 ezer forintnál több bruttó bevételt (azaz 125 ezer forintnál több nettó jövedelmet) szerez, járulékkedvezményt már nem igényelhet, így a jelenlegi összeg dupláját köteles a költségvetésnek járulék címén befizetni.

Hátrányos a módosítás azoknak az egyéni és társas vállalkozásoknak is, akik tényleges jövedelmet nem számolnak el. Az ő esetükben sincs viszont akadálya annak, hogy a minimális járulékalapnál kevesebb jövedelmet jelentsenek be az adóhatóságnak, ilyenkor azonban értelemszerűen a bejelentett jövedelem adóterheit is teljesíteni kell.