A tényleges jövedelmet jelenteni kell

Szeptember elsejétől a minimálbér után fizetők járulékterhei a kétszeresére emelkednek. Nem érinti a változás azokat, akik 125 ezer forintnál kevesebbet keresnek, feltéve, hogy ezt a tényt a foglalkoztatójuk az adóhatóságnak külön bejelentette. A bejelentés elmulasztása folytán előálló járulékkülönbözetet a PM tájékoztatása szerint a foglalkoztatóknak kell viselniük.

A kormány megszorító csomagjának a keretében fogadta el a parlament a társadalombiztosítási törvény módosítását is, amely 2006. szeptember 1-jétől bevezeti az úgynevezett minimum-járulékalap fogalmát. Eszerint a foglalkoztatónak a biztosított foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira, valamint a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak havi átlagban legalább 125 ezer forint - részmunkaidő esetén ennek arányos része - után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetnie. A foglalkoztatott, a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékait teljesíteni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint harmincad részét kell figyelembe venni.

Az elszámolt bér után kell fizetni

A fenti ismertetett szabállyal ellentétben a tényleges jövedelem után kell a járulékkötelezettséget teljesíteni, ha annak összege a 125 ezer forintos minimum-járulékalapot nem éri el, és ezt a foglalkoztató az APEH-hoz külön bejelenti. Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és azt bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér (62 500 forint.) után köteles a társadalombiztosítási járulékokat megfizetni. Az evás egyéni vállalkozónak ugyancsak a minimálbér után fizetnie, ha bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a 125 ezer forintos minimum-járulékalapot. A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után fizet járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, de természetesen ezt is be kell jelenteni.

Bejelentés alapján jár csak a kedvezmény

Első alkalommal 2006. október 12-éig lehet a bejelentéseket megtenni. Ezt követően a foglalkoztatóvá váló kifizető vagy munkáltató, a vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiváltó egyéni vállalkozó, továbbá biztosítottá váló személy esetén a jelzett körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül lehet élni a bejelentéssel. A foglalkoztató szempontjából azonban ebben az esetben sincs szó előzetes bejelentésről, mivel a tényleges járulékalapra vonatkozó adat a kifizetéskor áll rendelkezésre, ezért a határidő is ekkortól számítható - áll a pénzügyminisztériumi tájékoztatóban.

Az alkalmazottak védelmét garantálja az a szabály, miszerint a foglalkoztatót terheli a meghaladná járulékkülönbözet abban az esetben, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és az erről szóló bejelentést a foglalkoztató nem teszi meg. Amennyiben az egyéni vállalkozó tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt az adóhatóságnak nem jelentette be, járulékfizetési kötelezettsége a minimum-járulékalap, azaz a 125 ezer forint után áll fenn.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az ún. havi bevallás keretében tesz eleget a bejelentési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségének. Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) a 06T1031 számú nyomtatványt kell használnia. Az október 12-éig teljesíthető első bejelentést követően a foglalkoztató a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon jelentheti be az adóhatóságnak. Ha például a foglalkoztató a 125 ezer forintos minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósági bejelentés lehetőségével, a következő hónapban azonban a dolgozó bére, azaz a tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta ezt az összeget, akkor errről szintén bejelentést kell tenni. Ezt követően, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ismételten 125 ezer forint alá esik, akkor ezt a körülményt a foglalkoztató ismételten bejelentheti.

Több lehet az ellátás

Ha a foglalkoztató nem él az APEH bejelentés lehetőségével, akkor a minimum járulékalap alapján kell a járulékokat megfizetni. Ilyen esetben a társadalombiztosítási ellátás alapja is a minimum járulékalap (125 ezer forint)lesz annak ellenére, hogy a ténylegesen kifizetett jövedelem alacsonyabb ennél. Ilyenkor a foglalkoztató kötelezettsége a ténylegesen kifizetett és a minimum járulékalap közötti járulékkülönbözet megfizetése az adóhatóság felé. Pénzügyminisztériumi válaszok

A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott személy esetén, ha tényleges jövedelem a 125 ezer forintot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt újabb bejelentést tenni, amíg a tényleges járulékap összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a 125 ezer forintot el nem érő járulékalap- változásokról mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot nem éri el.

Adózói kérdésre válaszolva a pénzügyi tárca szakértői közölték: ha a munkavállaló várható jövedelme a járulékminimumot meghaladná, de betegsége miatt mégsem éri el azt, ugyancsak az APEH bejelentés megtételével lehet mentesülni a minimum járulékalap fizetési kötelezettség alól.

Tekintettel arra, hogy a járulékalapot képező jövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás) eredményeként állapítható meg, a 15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni, azaz a bejelentést az adóköteles, társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet megtenni.