Ismét változik a nyári adócsomag

Elsősorban technikai jellegű módosításokkal indokolta a kormány a nyári adócsomag tervezett változásait. A törvényjavaslatot jövő héten kezdi tárgyalni a parlament, a lényeges változásokat adónemenként foglaljuk össze.

Jövő év január 1-től már nincs kibúvó az elektronikus bevallási kötelezettség alól, az egészen csekély bevételt realizáló egyéni vállalkozó is köteles lesz havonta elektronikusan benyújtani az adó- és járulékbevallásait. Ez sok vállalkozónak többletkiadást okoz, hiszen vagy kénytelen könyvelőt alkalmazni, vagy számítógépet és internetcsatlakozást beszerezni. Ezért a törvényjavaslat a kiadások ellentételezésére új adókedvezményt vezet be, amely a 2007-re megállapított adót csökkenti. A kedvezmény jogosultjai azok a regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozók, akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 4 millió forintot, továbbá az állandó képviselettel megbízott egyéni vállalkozók (állandó képviselők, azaz könyvelők), akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot. A regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozó a 2007-ben igénybe vett, költségként elszámolt könyvelési díj 15 százalékával csökkentheti vállalkozói személyi jövedelemadóját. A kedvezményt az átalányadózók is igénybe vehetik. Amennyiben pedig nem veszi igénybe állandó képviselő (könyvelő) szolgáltatását, az általa a 2006-os és 2007-es adóévben beszerzett számítástechnikai eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internet-szolgáltatás 2007-ben elszámolt költsége együttes összegének 10 százalékával csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ez a kedvezmény megilleti az állandó képviselőként eljáró könyvelőt is.

A nyáron elfogadott adócsomag értelmében jövőre mind az egyéni, mind a társas vállalkozók kötelesek fizetni az úgynevezett elvárt (szolidaritási) adót, függetlenül attól, hogy nyereségesek vagy veszteségesek. A nyáron elfogadott rendelkezések azonban a személyi jövedelemadónál terhesebbek, mint a társasági adónál, a cél pedig az, hogy az elvárt adóra vonatkozó szabályok ugyanolyan kötelezettséget eredményezzenek mindkét adózói körben. Ezért a vállalkozói osztalékalap az elvárt adó alapjától függetlenül, csak a ténylegesen megállapított vállalkozói adóalapot tartalmazza majd.

A hatályos szabályozás szerint a termőföldnek nem minősülő ingatlanok bérbeadása vagy külön adózó jövedelemként adózik, vagy az adózó azt is választhatja, hogy a bérbeadásból származó jövedelme az összevont adóalap részeként adózzon. Ez a választás azonban csak négy adóévre szólhat. Ez a szabály 2007-től hátrányosan érintheti a nyugdíj mellett bérbeadásból származó jövedelmet szerző magánszemélyeket, ugyanis a nyugdíj ismét az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ezért a törvényjavaslat eltörölné a négy évre szóló választási kötelezettséget.

Társasági adó - elvárt adó

Csökkeni fog a papírhalom

Az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, a havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a mikrovállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál.

Az elvárt adó kapcsán a törvényjavaslat meghatározza az összes bevétel fogalmát, mivel jelenleg  eltérő álláspontok vannak azt illetően, mit kell összes bevételnek tekinteni.

A különböző tagállamok társaságait érintő átalakulásokra, eszközátruházásra és részesedéscserére vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően határozza meg a javaslat az elvárt jövedelmet. Ilyenkor ugyanis az átruházónál, illetve részesedéscsere esetén a megszerzett társaság tagjánál olyan bevétel is megjelenik, amely nem jelenne meg, ha a jogügylet nem realizálódik. Az összes bevétel ezért a jövőben a jogelőd tagjánál, az átruházónál és a megszerzett társaság tagjánál csökkentéssel, az átvevőnél és a részesedés kikerülésekor a tagnál növeléssel módosítható.

A veszteségelhatárolással kapcsolatban bekerül a törvénybe, hogy ha a társasági adóalap negatív, az elhatárolt veszteségként továbbvihető, függetlenül attól, hogy az elvárt adó alapja pozitív.

Különadó

A törvényjavaslat csökkenthetővé teszi a nyereséges vállalkozásokat terhelő különadó alapját annak érdekében, hogy a társas vállalkozások érdekeltsége megmaradjon a kutatási és fejlesztési tevékenység folytatásában, bővítésében, valamint a befektetésekben. A különadó alapja ezért csökkenthető lesz a kutatási és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, amely azonban nem tartalmazhatja a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybevett kutatás-fejlesztési szolgáltatást, továbbá a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt, kapott támogatást. Csökkenthető lesz a különadó-alap a bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereséggel is, feltéve, hogy azt a vállalkozás az értékesítést megelőzően legalább két évig birtokában tartotta. Ugyanakkor növeli a különadó alapját a bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség és a részesedés kivezetésekor - kivéve az átalakulás miattt kivezetést - a bevételt meghaladóan elszámolt ráfordítás.