Megkönnyítik az elektronikus bevallást

Adminisztrációs egyszerűsítéseket hozhat az elfogadásra váró adómódosítás az elektronikus bevallások, a hatósági adómegállapítás, illetve a tényleges jövedelem utáni járulékfizetés bejelentése kapcsán. A bejelentés elmulasztásából eredő járulék-különbözetet különadó címén kell a foglalkoztatónak a jövőben megfizetnie.

Biztosítottak bejelentése

A jelenlegi szabályok szerint a foglalkoztató a biztosítottait az egészségbiztosítási igazgatóságnál köteles bejelenteni. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos adatokat pedig az EMMA felé is továbbítani kell. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer bevezetésével a jövőben kizárólag az adóhatósághoz kell csak a foglalkoztatónak (munkáltatónak, kifizetőnek) bejelentést tennie. Az APEH pedig haladéktalanul továbbítja a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást az egészségbiztosítóhoz, illetőleg a munkaügyi nyilvántartást vezető szervezethez. Az adótörvények módosításáról szóló javaslat szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidőket. Eszerint a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést, a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, legkésőbb azonban a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. Munkanélküli ellátás esetén a következő hónap 12-éig, a jogviszony megszűnését pedig 8 napon belül kell bejelenteni.

A foglalkoztató a bejelentésről, legkésőbb annak teljesítését követő napon köteles a biztosított részére igazolást adni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a bejelentett adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját is.

A munkáltatónál is lehet az adómegállapításról nyilatkozni

A személyi jövedelemadóról kizárólag önadózás vagy hatósági adómegállapítás útján lehet 2007 januárjától adóbevallást tenni, az idei évre vonatkozóan munkáltatói elszámolást már nem lehet kérni. Február 15-éig minden magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e az APEH általi adómegállapítás lehetőségével élni, avagy nyilatkozat hiányában az adóbevallását saját maga készíti el. A munkavállalók helyzetét könnyíti az az előírás, amely szerint a fenti nyilatkozatot nem csak az adóhatóságnál, hanem a munkáltató útján is be lehet majd nyújtani. A munkáltató a nyilatkozat adatait köteles a saját nyilvántartásával összevetni, ezt követően pedig az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig az APEH-nak továbbítani.

Ésszerűbb bevallási szabályok

A naprakész járulék-nyilvántartási rendszer megteremtése érdekében szükség van az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók adatainak havi bejelentésére. A parlament előtt lévő törvényjavaslat ezért az elektronikus úton benyújtandó adó- és járulékbevallást az AM-könyvesek adataira is kiterjesztené.

Másfelől azonban az adminisztrációs terhek csökkenése várható, tekintve, hogy nem kell a jövőben nullás havi bevallást tenni. Nem lesz kötelező adatszolgáltatást teljesíteni azokról a hónapokról, amelyekben tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor. A törvénytervezet miniszteri indokolása kiemeli ugyanakkor, hogy kivételt képeznek azok az esetek, amikor törvényi rendelkezés folytán, tényleges járulékalap hiányában is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, járulékfizetési kötelezettségét a tényleges tagi jövedelem után kell a társas vállalkozásnál megállapítani, a tételes eho bevallása és megfizetése azonban a társas vállalkozást terheli, ezért ebben az esetben a társas vállalkozás nem mentesíthető a bevallás beadása alól. Hasonló a helyzet a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, egyéni vagy társas vállalkozónál is, mivel a tanulmányok folytatása nem mentesít a tételes egészségügyi hozzájárulás alól, ebből következően elektronikus bevallása benyújtásától az ilyen esetben sem lehet eltekinteni.

A januártól 131 ezer forintra emelkedő minimum járulékalap alól akkor lehet mentesülni a jövőben, ha az elektronikus havi bevallásban a tényleges jövedelmet tüntetik fel járulékalapként. Az adózó tehát a tényleges jövedelemmel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a bevallás keretében tehet eleget, így nem lesz már szükség külön nyomtatvány benyújtására.

A pénzügyi tárca által kidolgozott javaslat szerint a 131 ezer forintnál alacsonyabb munkabérek esetén, ha a foglalkoztató a tényleges jövedelmet nem jelenti be, az így keletkező járulékkülönbözetet különadó címén és nem járulékként kell majd a biztosított helyett megfizetnie. Nem lesz lehetőség ezáltal arra, hogy keresőképtelenség esetén a munkavállaló a munkabérénél magasabb összegű táppénzt kapjon.

Farkas Katalin