Jogi tanácsok: társadalombiztosítás, nyugdíj

Kell-e egészségbiztosítási járulékot fizetni  a külföldön dolgozóknak; milyen ellátást kaphat az  a rokkant, aki nem jogosult rokkantnyugdíjra; járnak-e az anyasági ellátások a külföldön született gyermek után; milyen feltételekkel lehet előrehozott nyugdíjba menni? A kérdésekre tanácsadóink válaszolnak.

Egészségügyi ellátás, gyed külföldön dolgozóknak

Németországban dolgozó magyar állampolgár vagyok. Tizenhat hónapja élek itt, családommal együtt (feleségemmel és két gyermekemmel). Itt fizetem az adót, társadalombiztosítást. Az egész család biztosított. Kisebbik gyermekünk itt született, de nem tervezünk hosszú külföldi tartózkodást. A család minden tagja rendelkezik magyar társadalombiztosítási kártyával. Jogosultak vagyunk Magyarországon ingyenes orvosi ellátásra? Jogosultak vagyunk-e az itt született kisebbik gyermek után járó magyarországi juttatásokra (gyes, gyed) ?

Amennyiben hivatalosan, munkavállalási engedély birtokában tartózkodik külföldön, orvosi ellátásra, külföldi tartózkodása idején külföldön jogosult, amint hazatérnek, akkor pedig a magyar társadalombiztosítási szabályok alapján itthon lesznek jogosultak orvosi ellátásra. Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsághoz társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ön jelenleg Németországban biztosított, és feltehetőleg a családja is. Amennyiben itthon egyikük sem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, nem jogosultak egészségügyi ellátásra sem.

A gyed táppénzszerű anyasági ellátásnak minősül, amely előzetes biztosítási idő alapján jár (két éven belül legalább 180 nap), gyes-re azonban 3 hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodás esetén nem jogosult a szülő. Ebből következően annak nincs jelentősége, hogy külföldön vagy itthon tartózkodik-e a jogosult a gyed folyósítása alatt. Amennyiben azonban hazatérnek és tartósan itthon is maradnak, a gyes is járni fog. A gyed összegéről és igényléséről az alábbi oldalainkon részletesen olvashat:

Rokkantnyugdíjas dolgozónak is jár táppénz

Rokkantnyugdíjas (50 százalékos) igénybe veheti-e a táppénzt? Mennyit fizet a vállalat ebből, két hetet vagy egy hónapot?

Természetesen jár táppénz a dolgozónak, azonban a betegség első 15 napja nem táppénznek, hanem betegszabadságnak minősül, s erre az időtartamra a munkáltató fizet és nem a társadalombiztosítás.

Szociális ellátás

1963-tól kezdve folyamatosan dolgoztam: hivatásos gépkocsivezetőként, majd hallásromlás miatt segédmunkásként, majd lábtörés miatt betanított műszerészként sikerült munkát találnom. 1999-ben a munkahelyem megszűnt, sok álláshirdetésre jelentkeztem, hiába. Vállalkozást is próbáltam, de nem volt esélyem a feketemunkásokkal szemben. 2001. szeptemberétől semmilyen jövedelmem nincs. A jobb csuklóm is eltört. 56 éves vagyok. Rokkantsági igényt nyújtottam be, az orvosszakértői vélemény szerint 40 százalékos a munkaképesség-csökkenésem. Szolgálati idő:38 év 265 nap. A jövőben mikor kaphatok nyugdíjszerű ellátást? Az orvosi ellátás térítésmentes marad-e, hiszen nincsen járulékfizetésem?

Sajnos hiába van 38 év szolgálati ideje, 60. életévének betöltése előtt nem jogosult sem előrehozott, sem csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra. Amennyiben semmilyen ellátásban nem részesül, az önkormányzatnál igényelhet rendszeres szociális segélyt, amelynek összege az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodik, annak 70 százaléka. Aki rendszeres szociális segélyben részesül, egészségügyi ellátásra is jogosult. Egészségügyi ellátásra megállapodást is köthet a tb-vel, de hozzátartozója (felesége) jogán is jogosult lehet rá.

Jövedelem hiányában nem kell 11 százalékos eb-járulékot fizetni

Magyar állampolgár vagyok, de Svájcban élek, itt rendelkezem betegbiztosítással, munkavállalási engedéllyel, itt is adózok, Magyarországon egyáltalán nem rendelkezem jövedelemmel. Az APEH-től tavaly olyan szóbeli tájékoztatást kaptam, hogy a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot akkor is fizetnem kell, ha külföldön tartózkodok és nem veszem igénybe a magyarországi egészségügyi szolgáltatást. Hogyan lehet kikerülni a 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezettek köréből, hivatalosan megszüntetni a járulékfizetési kötelezettséget?

A társadalombiztosításról szóló törvény 39. § (2) bekezdése szerint:" az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra egyéb okból sem jogosult és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, az előzőekben meghatározott minimálbér 11 százalékának megfelelő öszegű egészségbiztosítási járulékot fizetni."

A fentiekből következik, hogy önnek nem kellene ilyen járulékot fizetnie, hiszen Magyarországon semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. Javasolom, hogy írásban érdeklődjön az APEH-nél vagy az internetes ügyfélszolgálatnál.

Anyasági ellátások

1999-től kezdődően dolgozom. Várandós vagyok, gyermekünket augusztusra várjuk. A munkahelyemen eddig minimálbérre voltam bejelentve, mióta megtudták, hogy kisbabát várok, a következő lépéseket tették: március elején kijelentettek a cégtől, papíron ellátás nélküli munkanélküli voltam egészen árpilis 14-ig, utána bejelentettek egy másik céghez 140.000,- Ft bruttó jövedelemmel. Július 15-ig leszek állományban, utána betegállományban. Április 14. és július 15. között 3 hónapos bejelentésem lesz, előtte pedig 30 napon túli megszakítás van. Több ismerősöm arról tájékoztatott, hogy a 3 hónapos bejelentéssel nem vagyok kisegítve, mert szükség van a 180 napi folyamatos jövedelemre. Ténylegesen szükség van-e a folyamatos 180 napi bejelentésre vagy elegendő-e a 3 hónap, amelyre a cég bejelent. Amennyiben csak 3 hónapnyi folyamatos bejelentéssel rendelkezem, milyen juttatásokra számíthatok?

Az eljárást illetően nem kívánok véleményt nyilvánítani, mivel az bizonyos értelemben a jogszabály megkerülésére irányul. Az anyasági ellátásokhoz a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási időre van szükség. A törvény a folyamatosságot nem írja elő.

"Ebtv. 40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. " Ebtv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt."

A fentiek alapján ön mindkét ellátásra jogosult lesz. Az ügyletnek az ellátások összege miatt lesz jelentősége. Az anyasági ellátásokról szóló cikkünkből részletesen tájékozódhat.

Szolgálati idő számítása részmunkaidőben

1945-ben született nő vagyok, egy gyermekem van. Ez év elején - a gyermekkedvezmény beszámításával - összegyűlt az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges 37 év szolgálati időm. Szeptembertől nyugdíjba szeretnék menni. Nem csökkenti-e a szolgálati időt az a tény, hogy 2001. márciusától nem heti 40 órát, hanem csökkentett munkaidőben csak heti 27 órát dolgozom? (A kérdést már a tb-nél is feltettem, ahol azt a választ kaptam, hogy amennyiben a havi fizetésem meghaladja a minimálbért, akkor nem számít, hogy kevesebbet dolgozom a heti 40 óránál.)

Helyesen tájékoztatták, ugyanis ha a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottnak csak a hét egyes napjain kell munkát végeznie, szolgálati időként csak ezek a napok számíthatók be. A teljes időtartamot be kell azonban számítani szolgálati időként, ha a munkaidő a munkakörre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.

Munkavállalás rokkantnyugdíjasként

46 éves rokkantnyugdíjas vagyok. A jövedelmem 63%-át állapították meg 25 éves munkaviszony után rokkantnyugdíj alapjául. III-mas rokkantsági fokozatra szól a leszázalékolásom. Vállalhatok-e munkát, ha igen, hogyan befolyásolja ez a nyugdíj folyósítását? A munkavállalás mennyiben befolyásolja a jövő évi bizottság előtti megjelenést, és a továbbiakban a nyugdíj folyósításá?

A rokkantnyugdíj mellett lehet dolgozni, vagy akár kiegészítő tevékenységű vállalkozóként tevékenykedni. Munkaviszony esetén akkor jár továbbra is a rokkantsági nyugdíj, ha keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél. Az, hogy nyugdíj mellett dolgozik, nem befolyásolja negatívan a további nyugdíjfolyósítást.

Előrehozott nyugdíj

51 éves nő vagyok, az én számításaim szerint jelenleg 32 év szolgálati idővel rendelkezem, általános iskolai tanárként dolgozom. Dolgozhatnék-e a jövőben részmunkaidőben, ha ezt kérném a munkáltatómtól? Amennyiben teljes munkaidőben dolgozom a továbbiakban, mikor mehetek előrehozott nyugdíjba, vagy előrehozott csökkentett nyugdíjba? Három gyermekem után jár-e nekem szolgálati idő beszámítás vagy nem? Érvényben van-e még a korengedményes nyugdíjazás?

A részmunkaidős foglalkoztatásnak nincsen akadálya, a közalkalmazotti jogviszony módosításával lehet megvalósítani. Erre természetesen csak a munkáltatóval való megegyezés alapján van lehetőség. Ebben az esetben természetesen a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelme csökkenni fog. Az előrehozott nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatárnál legalább 5 évvel alacsonyabb életkor (57 év) betöltése és legalább 38 év szolgálati viszony szükséges. A szolgálati időhöz csak az 1947. előtt született nőknek jár kedvezmény. Csökkentett összegű nyugdíjra akkor jogosult, ha a fenti szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik, az életkor betöltése azonban itt is követelmény. Korkedvezményre kizárólag az egészségre káros tevékenységet folytatók jogosultak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK